Tengerészeti fogalmak, térképek, kikötők, hajógyárak

Vázlat

Hajóraklevelek:

melyeket a berakodás után az áru feladóinak küldött ki a hajósvállalkozó, vagy a hajózási vállalat. Ez az áru pontos adatait, a feladó, a címzett, a kapitány és a hajó adatait, a szállítási díjat tartalmazta.

Hajónyilatkozat:

minden kereskedelmi hajó köteles volt a hajó parancsnokának kézjegyével ellátott nyilatkozatot magával vinni, ami tulajdonképpen a hajólevél egyfajta kivonataként is fogható fel. Szerepe abban volt, hogy a kikötőbe való befutáskor a vámeljárás során okmányul szolgált.

köbözési bizonyítvány:

 mely alapján az ebben bejegyzett tiszta tonnatartalom után a révilletéket kiszabták a hajókra.

Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság: Fiume 1870-től, (Triesztben külön volt 1850-től)1934-től Hivatal (Budapest=tengeri kikötő)

Tengerhajózási térképek: » kereskedelmi útvonalak, kikötők fontossága

-Periplusz:

„partmenti kalauz”, leíró jellegű, a partok, kikötők, kikötők közötti utak leírása. Térképet nem tartalmazott. Legkorábbi periplusz: Kr.e. 450-Hannotól. 

-Portolán:

„portolano”, itáliai hajósok útikalauza. Útvonalakat ír le. Néha már partvonalrajzokat, kikötői vázlatokat is tartalmazott. Két fő típus:

• itáliai (Genova, Velence): elsősorban a Földközi-tenger medencéjéről. Az itáliai portolánok csak ritkán írtak a tengerpart mögötti szárazföldi területekről.

• katalán (Barceolona): Nyugat-Európáról, Skandináviáról is. Az itáliai portolánokkal szemben különböző adatokkal szolgált(!) a tengerészek, kereskedők számára.

Kevés portugál portolán is fennmaradt. Hasonló volt a német Seebucht, de minden tengerésznemzetnél megvolt a portolánhoz hasonló leírás a kereskedelem mekönnyítésére.

-Isolario:

szigeteket is ismertet. Legkorábbi 1420-ból a görög szigetvilágról. Nyomtatásban az első isolario 1480 k. jelent meg, ugyancsak a görög sziegtvilágról.

Térképek: A 13. század végéről, Genovából származik a legrégebbinek tartott térkép, mely a Földközi-tengert ábrázolja. A földrajzi felfedezések, a tengerentúli kereskedelem fellendülése újabb, pontos térképeket követelt meg. Mercator világtérképe 1569-ben jelent meg. 1584-ben jelent meg a holland Waghenaer térképgyűjteménye, az első nyomtatott tengeri atlasz.