Fiume szabadkikötői státusa Trieszt hasonló helyzetével együtt megszűnt az 1891-es év folyamán. Ez azt jelentette, hogy az állam alkalmazza vámtételeit, illetékeit a két kikötő egész területén, kivéve a Punto Franco területét.

A törvény az alábbiakról rendelkezett:

„1. § Fiume szabad kikötő területe 1891. évi julius hó 1-ével az osztrák-magyar vámterületbe olvad be. Ezen naptól kezdve Fiuméban és ennek eddig a vámterületből kizárt környékén hatályba lépnek a határvámjövedékre vonatkozó mindazon törvények és rendeletek, melyek azon időben a magyar korona országainak egyéb területén is érvényesek lesznek. 1891. évi julius 1-sejétől kezdve vámköteles árúk Fiume és a vele határos községek területére vámmentesen csakis bizonyos, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg rendeleti uton megjelölendő, ezentul is vámkülzetnek tekintendő elkülönitett helyeken leendő raktározás vagy feldolgozás czéljából, ezeken kivül pedig csak vámhivatali ellenzár, illetve ellenőrzés alá helyezett köz- és magánraktárakba lesznek behozhatók.”