A provizórium léterjötte
2006.01.06. 13:42
A fiumei provizórium.
Fiume ügyében hosszas tárgyalások kezdődtek a magyar, horvát és a fiumei felek között. A tárgyalások különösképpen az 1868-as magyar-horvát egyezmény után kaptak nagyobb lendületet.
A horvát-szlavón tartománygyűlés a város Horvátországhoz való csatlakozását kérte feliratban az uralkodótól, mire Ferenc József a közös és a horvát-szlavón országgyűlést regnikoláris bizottság felállítására szólította fel.
Deák Ferenc, Horváth Mihály, Csengery Antal és a főrendiházi gróf Majláth Antal, valamint a horvát és fiumei küldöttekből Majláth elnökletével megalakult bizottságból több sikertelen tárgyalás után a horvátok kiléptek. A további tárgyalásokat elnapolták, Fiume városát egyelőre a központi kormány, de Fiume vármegyét az autonóm horvát-szlavón kormány igazgatása alá kívánták helyezni. A felajánlott ellentételezés a három szlavónia vármegye volt.
Ezek szerint 1870. március 15-én az országgyűlés döntést hozott arról, hogy a függőben maradt kérdések megoldásáig provizóriumot kell létrehozni. Szóba került a fiumei kormányzó kinevezése és a tengerészeti ügyek ellátásának szükségessége is. Fiume vármegyét a horvát autonóm kormányzat igazgatása alá helyezték.
A magyar minisztertanács július végén tárgyalta a provizórium ügyét, és ifjabb gróf Zichy József országos képviselőt jelölte a fiumei kormányzói posztra.
1870. július 28-án a királyi leirat elrendelte a fiumei provizóriumot, és Fiume vármegye horvát-szlavón igazgatás alá helyezését.
|