1. A gazdasági kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika lehetőségei
2. Iparosodás agrárországban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
3. A nehézipar, gépgyártás, járműgyártás (vasúti-közúti járműgyártás, hajógyártás)
4. Bankok és a külföldi tőke
5. Magyarország külkereskedelme
6. Az egyetlen tengeri kijárat: Fiume és a magyar tengerhajózás
7. A távolsági áru- és személyforgalom (vasút, folyamhajózás)
8. A tömegközlekedés robbanásszerű fejlődése
9. Protestánsok a felzárkózó magyar gazdaságban
10. Budapest és a „boldog békeidők”
11. Európa és a kapitalizmus
12. Az első világháborús Magyarország, mint hátország gazdasági és szociális viszonyai
13. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona

Követelmények: Órai munka, szemináriumi beszámolók, esszé

Értékelés: gyakorlati jegy

Irodalom: KÓSA László (2006): Reformátusok Budapesten I-II. Budapest, Argumentum : ELTE BTK Művelődéstört. Tanszék; MAX WEBER (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat Könyvkiadó, Budapest; 19. századi magyar történelem (szerk.: GERGELY András), CSOMA Zsigmond (1998): Falusi környezet – nagyvárosi ellátás. Centrál-Európa Közhasznú Alapítvány, Budapest;  GONDA Béla (1906): A magyar tengerészet és a fiumei kikötő. Budapest; BEREND T. Iván – RÁNKI Györy (1987): Európa gazdasága a 19. században (360-421.); KÖVÉR György (1982): Iparosodás agrárországban; SZÁVAI Ferenc (1999): Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona; JOHN Komlos (1990): Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint közös piac: Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Maecenas Könyvkiadó, Budapest; A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I-III. kötet