Az első külföldi − nem osztrák − hajó csupán 1866-ban érkezett Fiumébe. Az angol hajót a következő négy évben mindössze egyetlen angol társa követte. Tehát 1870-ig az osztrák hajókon kívül mindössze két angol és egy török gőzhajó vetett horgonyt a fiumei kikötőben. A fiumei hajólajstromban, 1871-ben csak egyetlen egy 95 tonnás gőzös szerepelt, mellette pedig 165 hosszújáratú, 7 nagyparthajózású vitorlás 927 tonnával és 214 kisvitorlás, 2843 összes tonnatartalommal. Fiume tehát 1871-ben még midig elsősorban a vitorlás hajókkal bonyolított le áruforgalmat. Ebben az évben 234 gőzös érkezett Fiumébe, melyek mintegy 3,2 millió forint értékű import árut raktak ki. Mindeközben a rakománnyal távozott 254 gőzhajó mindössze 150 ezer forint értékű árut vitt ki. Ugyanekkor a kikötőbe 1640 vitorlás érkezett, melyek zöme, számszerűleg 1057 hajó osztrák és magyar állampolgárok tulajdonában volt, valamint 523 olasz lobogó alatt érkezett.

A kiegyezés évében a forgalom alig haladta meg az 1,0 millió métermázsát. Ettől kezdve lassú emelkedésnek indult, a hetvenes évek elején elérte az 1,6 milliót. A kikötői építkezések után 1874-től folyamatosan 1,8 millió métermázsa fölötti volt Fiume tengeri áruforgalma. A forgalom volumene a hetvenes évek elejétől indult lassú emelkedésnek, majd nagyobb ugrás 1879-80-tól mutatkozik, amikor 3,0 millió métermázsa körüli volt a magyar kikötő áruforgalma. Ez annak is köszönhető, hogy a magyar kormány ekkor már a Glynn-féle angol tengerhajózási vállalattal is szerződésre lépett a magyar gabona angliai piacokra szállítása érdekében.

A magyar kormány támogatásával létrejött Adria részvénytársaság megalakulásának köszönhetően 1882-ben 4,4 millió, 1883-ban 5,8 millió, és 1884-ben már 6,3 millió métermázsára nőtt a kikötő tengeri forgalma.