Gonda Béla: A magyar tengerészet és a fiumei kikötő. Bp.,1906 p 95-111. alapján készítette:

Szántai Kata

2006.03.10.

       1888. az osztrák-magyar Lloyddal fennálló szerződés megújítása

magyar cél: a Lloyd a magyar forgalom érdekeit szem előtt tartsa

osztrák cél: az eddig is magas szállítási díjaikat megemeljék

       1890 vége a szerződésbontás kérdésének felmerülése →  1891 a Lloyd szerz. felbontása

az eddig a  Lloydnak fizetett évi segélyt a magyar hajózás fejlesztésére fordították

       érdemes volt az osztrák jó viszony megtartása, hajózásunk megerősödése érdekében két állam hajóvállalatainak (Lloyd és Adria) együttműködése→ magyar és osztrák kormány 1891 szerződés → a Lloyd: Kelet és Indo-Kína, az Adria: pedig Nyugatot (É- és Ny-Afrika) és Észak-Amerikát látta el, a brazíliai járatokat együtt teljesítették, a Fekete-tenger semleges, Fiume részére a Fiume-Konstantinápoly, Fiume-Smyrna, Fiume-Alexandria járatok (Lloyd), Trieszt részére az Adria járatai

       1891 új szerződés az Adriával (45%-kal több járat) - évi 570,000 ft segély → innentől Adria magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársaság néven

       1892. január 1. Sverljuga Társai fiumei + Krajacz és Társa-féle zenggi társaság = Magyar-Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság → Fiume-dalmáciai és isztriai vonalon a személyi és kereskedelmi szállítás

       1892. január 1. szerződés Schwarz Lipóttal: a velencei és anconai összeköttetés (export- és személyforgalom) biztosítva legyen

       1893 törvény a tengeri szabadhajózás állami segélyezéséről → beszerzési segély és mérföldpénz

       1892  Magyar-Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság átvette a fiume-buccari-i járatokat, új járatok Fiume és Brazza között → Fiume rendszeres kapcsolatba került dalmát kikötőkkel

       1893 fiumei dokkvállalat a hajók építésére és javítására (nem tudta megszilárdítani a tengeri hajóépítést)

       1894 a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság alapítása → aldunai Vaskapuszabályozás befejeztével járatok kiterjesztése Galatzig → sikerült

       1897 megalakult a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság: az aldunai irányba haladó forgalom kiszolgálására

       1897 szerződést újítottak az osztrák kormánnyal, a Lloydhoz tartoztak: Kelet, Kelet-Afrika, India, Kína és Japán; az Adriához: a Nyugat (Olaszország, Málta, Spanyol- és Franciaország, Nagy-Britannia, É- és Ny-Afrika), Fekete-tenger semleges; Fiume, Triszt és Brazília közt felváltva biztosítottak járatokat.

       Adria társasággal fennálló szerződésünk kiterjesztése → az eddiginél sokkal intenzívebb szolgáltatás (évi 472 járat)

       ezzel egy időben jelentősen emelték a magyar, dalmát és isztriai parthajózási járatok mennyiségét → 1901 Magyar-Horvát Társaság vállalta járatainak kiterjesztését (208 gyorsjárat helyett 547, 2850 árujárata helyett  3397)

       a fiume-velence-anconai járatok újrarendezése → Schwarz-féle vállalat a Magyar-Horvát Társasághoz → 1901 megállapodás: a társaság a fiume-velencei és a fiume-anconai személy- ill. árúforgalmú járatokat gyarapítja

     tengeri szabadhajózás állami támogatásának törvényhozási rendezése: a beszerzési segélyek emelése + a hazai forgalom érdekében fennálló járatok támogatása

       1904 szerződés a Cunard társasággal (angol): állami támogatás nélkül elvállalta a kivándorlók szállítását Fiuméból New Yorkba → ezt a Fiume és az USA közt kiépített járatot a továbbiakban kihasználják

       a tengeri hajózás folyamatos fejlődése → a magyar hajóállomány átalakulása és fejlődése,  vitorlások helyett gőzösök

       a magyar kormány támogatta a hazai tengerhajózás fejlesztését, amennyire lehetett, de ez sajnos még kevés volt (a magyar kormány a tengerhajózás támogatására évi 2,5 millió koronát fordított, Ausztria: több mint 12 millió koronát, Olaszország: 20 millió lírát, Franciaország 50 millió frankot)