készítette: Kozéky Katalin

FIUME TÖRTÉNETE

o    az O-M. Mon. szárazföldi hatalomként él a köztudatban, de nem volt elzárva a tengerektől

o    Isztriai-fsz., Horváto. tengerpartjai és Dalmácia jelentették a Mon. tengeri kijáratait

o    az Adriai-t. partvidéke adott otthont a közös haditengerészetnek + itt helyezkedtek el a keresk.-i hajózással kapcsolatos fontos kikötők is, pl. Trieszt, Rovigno, Pola, Fiume, Spalato, Raguza

o    a közös haditengerészet szempontjából a legf. Trieszt, Fiume és Pola voltak, kapcs.-ot teremtettek a világkeresk.-hez

o    magyar szempontból Fiume volt a legf.: 1. a kiegyezés után magyar közigazgatás alá tartozott, 2. tengeri kapu, amelyen át élénk keresk.-i forgalom bonyolódott le

Fiume története:

o    az ókorban nem volt jelentős szerepe,

o    a középkorban F. és környéke a tenger irányába terjeszkedő Magyar Királyság érdekkörébe került, a 14.sz.-ban Habsburg birtok lett; fejlődését akadályozta, hogy a Habs.-ok Triesztet részesítették előnyben

o    Mo.-on véget ért a török hódoltság kora, próbáltak bekapcs. a tengeri keresk.-be ÞF. fejlődése (a XV. sz.-ban csak egy az Adriai-t. partján fekvő kikötővároskák közül, a XVII. sz. végétől egy nagy területű ország legfőbb kikötőjévé válik)

o    Mária Terézia az 1770-es években Mo.-hoz csatolta Þmegnyílt az út a magyar mg.-i termékek előtt

o    az akkor még kicsi Fiume képtelen volt egyedül lebonyolítani a rá háruló terheket ÞII. József hozzácsatolt szomszédos területeket ®Magyar Tengerpart; a napóleoni háborúk idején rövid ideig fra. megszállás alá került, Ferenc csász. és király 1822-ben állította vissza

o    Fiumében a magyar uralom 2. időszaka 1848-ig tartott: a kikötő és a város fejlesztése (pl. Buda – Fiume vasútvonal), keresk. Olaszo.-val, Frao.-val és Spanyolo.-val

o    a forr. és szab.harc idején megszállják Jellasics csapatai, és Horváto.-hoz kerül ®tüntetések, Mo.-hoz akartak tartozni (a lakosság zöme nem magyar, de a gazd.-i érdekek ezt diktálták) Þ1870. Ferenc József Mo.hoz csatolja (ideiglenes kormányzást vezet be, Fiume élére kormányzót nevez ki, aki  a magyar-horvát tengerpart egészén irányítja a tengerészeti ügyeket)

o    fejlődés, az I. vh. kezdetére az Adriai-t. legfontosabb kikötőinek egyike

Fiume kulturális élete

o    2 legfontosabb tisztképző intézet: Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia, Császári és Királyi Haditengerészeti Akadémia

o    rengeteg folyóirat jelent meg, pl. Fiume, Magyar Tengerpart, Fiumei Estilap, A Tengerpart, Kivándorlási Értesítő ®százezrek vándoroltak ki, legtöbben Amerikába, sosem tértek vissza

o    állandó be-és kivándorlás Þa századfordulóra a nem magyar anyanyelvűek többségben (1880-ban kb. 25%, 1900-ra 44%), a többség osztrák, utánuk olaszok

o    Fiume vetélytársa Trieszt volt, 1918-ig Ausztria legfontosabb kikötővárosa volt

o    a közös haditengerészet központi kikötője Pola (a Mon. 3. legjelentősebb kikötője) ®mesterségesen, katonai célból létrehozott tengerparti város, alig található adat a történetéről; 1850-től a Mon. fő hadikikötője, egyszerre keresk.-i és hadikikötő

A magyarság hozzáállása a tengerpart, a tenger világához

o    a magyar gazd. világkereskedelmi kapuját látták benne

o    a Mon. 1881-ben 104 kikötővel rendelkezett, 11 esett Mo. területére, Dalmáciára (jogilag Mo.-hoz tartozott) 55

o    Mo. a tengeri keresk.-be csak a kiegyezést követő évtizedekben kapcs. be

o    Fiume fellendülését Mo. gyarapodásának, felemelkedésének köszönhette (1867 után)