Gonda B�la: A magyar tenger�szet �s a fiumei kik�t�. Bp.,1906 p 95-111. alapj�n k�sz�tette:

Sz�ntai Kata

2006.03.10.

       1888. az osztr�k-magyar Lloyddal fenn�ll� szerz�d�s meg�j�t�sa

magyar c�l: a Lloyd a magyar forgalom �rdekeit szem el�tt tartsa

osztr�k c�l: az eddig is magas sz�ll�t�si d�jaikat megemelj�k

       1890 v�ge a szerz�d�sbont�s k�rd�s�nek felmer�l�se →  1891 a Lloyd szerz. felbont�sa

az eddig a  Lloydnak fizetett �vi seg�lyt a magyar haj�z�s fejleszt�s�re ford�tott�k

       �rdemes volt az osztr�k j� viszony megtart�sa, haj�z�sunk meger�s�d�se �rdek�ben k�t �llam haj�v�llalatainak (Lloyd �s Adria) egy�ttm�k�d�se→ magyar �s osztr�k korm�ny 1891 szerz�d�s → a Lloyd: Kelet �s Indo-K�na, az Adria: pedig Nyugatot (�- �s Ny-Afrika) �s �szak-Amerik�t l�tta el, a braz�liai j�ratokat egy�tt teljes�tett�k, a Fekete-tenger semleges, Fiume r�sz�re a Fiume-Konstantin�poly, Fiume-Smyrna, Fiume-Alexandria j�ratok (Lloyd), Trieszt r�sz�re az Adria j�ratai

       1891 �j szerz�d�s az Adri�val (45%-kal t�bb j�rat) - �vi 570,000 ft seg�ly → innent�l Adria magyar kir�lyi Tengerhaj�z�si R�szv�nyt�rsas�g n�ven

       1892. janu�r 1. Sverljuga T�rsai fiumei + Krajacz �s T�rsa-f�le zenggi t�rsas�g = Magyar-Horv�t Tengerhaj�z�si R�szv�nyt�rsas�g → Fiume-dalm�ciai �s isztriai vonalon a szem�lyi �s kereskedelmi sz�ll�t�s

       1892. janu�r 1. szerz�d�s Schwarz Lip�ttal: a velencei �s anconai �sszek�ttet�s (export- �s szem�lyforgalom) biztos�tva legyen

       1893 t�rv�ny a tengeri szabadhaj�z�s �llami seg�lyez�s�r�l → beszerz�si seg�ly �s m�rf�ldp�nz

       1892  Magyar-Horv�t Tengerhaj�z�si R�szv�nyt�rsas�g �tvette a fiume-buccari-i j�ratokat, �j j�ratok Fiume �s Brazza k�z�tt → Fiume rendszeres kapcsolatba ker�lt dalm�t kik�t�kkel

       1893 fiumei dokkv�llalat a haj�k �p�t�s�re �s jav�t�s�ra (nem tudta megszil�rd�tani a tengeri haj��p�t�st)

       1894 a Magyar Folyam- �s Tengerhaj�z�si T�rsas�g alap�t�sa → aldunai Vaskapuszab�lyoz�s befejezt�vel j�ratok kiterjeszt�se Galatzig → siker�lt

       1897 megalakult a Magyar Keleti Tengerhaj�z�si R�szv�nyt�rsas�g: az aldunai ir�nyba halad� forgalom kiszolg�l�s�ra

       1897 szerz�d�st �j�tottak az osztr�k korm�nnyal, a Lloydhoz tartoztak: Kelet, Kelet-Afrika, India, K�na �s Jap�n; az Adri�hoz: a Nyugat (Olaszorsz�g, M�lta, Spanyol- �s Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, �- �s Ny-Afrika), Fekete-tenger semleges; Fiume, Triszt �s Braz�lia k�zt felv�ltva biztos�tottak j�ratokat.

       Adria t�rsas�ggal fenn�ll� szerz�d�s�nk kiterjeszt�se → az eddigin�l sokkal intenz�vebb szolg�ltat�s (�vi 472 j�rat)

       ezzel egy id�ben jelent�sen emelt�k a magyar, dalm�t �s isztriai parthaj�z�si j�ratok mennyis�g�t → 1901 Magyar-Horv�t T�rsas�g v�llalta j�ratainak kiterjeszt�s�t (208 gyorsj�rat helyett 547, 2850 �ruj�rata helyett  3397)

       a fiume-velence-anconai j�ratok �jrarendez�se → Schwarz-f�le v�llalat a Magyar-Horv�t T�rsas�ghoz → 1901 meg�llapod�s: a t�rsas�g a fiume-velencei �s a fiume-anconai szem�ly- ill. �r�forgalm� j�ratokat gyarap�tja

     tengeri szabadhaj�z�s �llami t�mogat�s�nak t�rv�nyhoz�si rendez�se: a beszerz�si seg�lyek emel�se + a hazai forgalom �rdek�ben fenn�ll� j�ratok t�mogat�sa

       1904 szerz�d�s a Cunard t�rsas�ggal (angol): �llami t�mogat�s n�lk�l elv�llalta a kiv�ndorl�k sz�ll�t�s�t Fium�b�l New Yorkba → ezt a Fiume �s az USA k�zt ki�p�tett j�ratot a tov�bbiakban kihaszn�lj�k

       a tengeri haj�z�s folyamatos fejl�d�se → a magyar haj��llom�ny �talakul�sa �s fejl�d�se,  vitorl�sok helyett g�z�s�k

       a magyar korm�ny t�mogatta a hazai tengerhaj�z�s fejleszt�s�t, amennyire lehetett, de ez sajnos m�g kev�s volt (a magyar korm�ny a tengerhaj�z�s t�mogat�s�ra �vi 2,5 milli� koron�t ford�tott, Ausztria: t�bb mint 12 milli� koron�t, Olaszorsz�g: 20 milli� l�r�t, Franciaorsz�g 50 milli� frankot)