A k�nai boxer-felkel�s, �s az Osztr�k-Magyar Monarchia

k�sz�tette: Csaholczi L�szl�

     Miel�tt �ttekinten�nk az Osztr�k-Magyar Monarchia r�szv�tel�t a 1900-as boxer-felkel�s lever�s�ben �rdemes r�viden v�zolni az ellen�ll�s kialakul�s�nak el�zm�nyeit �s okait. Az idegen agresszi�val szemben h�rom felkel�s alakult ki. Az els� csoportot az �jkonzervat�v idegenut�nz�k alkott�k. A vaskalaposok, Ce-hszi anyacs�sz�rn�vel az �len v�ka al� rejtett�k idegengy�l�let�ket a mandzsu hatalom �rdek�ben.

     Vel�k p�rhuzamosan bontakozott ki a f�lig feud�lis f�ldes�ri, f�lig kapitalista-�rtelmis�gi polg�ri ellen�ll�s, melynek tagjai a sz�zad v�g�n tettek bizonyos gesztusokat az idegenek ir�ny�ban. A „mozgalom” hib�ja volt, hogy b�r jelent�s politikai l�p�st tettek, amikor feliratot k�sz�tettek az orsz�g megszil�rd�t�sa �rdek�ben, a sikerhez hi�nyzott a n�pi, t�rsadalmi b�zis. A fentiek eredm�nye lett a n�pi t�megek felkel�se, amely az �piumh�bor� ut�n er�s�d�tt. V�g�l a 70-es �vekben a tengerparti lakoss�g ellen�ll�sa a betolakod� hollandok, portug�lok, �s kereszt�ny hitt�r�t�k ellen antiimperialista boxer-mozgalomm� v�lt. Ez volt az egyik oka annak, hogy K�na nem v�lt igazi gyarmatt�. Elemi er�vel sz�lltak szembe a behatol�ssal, az idegen er�kkel �s a hazai feud�lis er�kkel. A mandzsuellenes, antiimperialista, �s a hitt�r�t�k elleni mozgalom teh�t az �piumh�bor� ut�n meggyorsult, a Tajping felkel�s pedig elbukott, melyet a boxer-l�zad�s k�vetett, majd 1911-ben kit�rt egy polg�ri forradalom, 1919-ben ezt a „m�jus 4.” Mozgalom k�vette. Az idegen agresszorok a 19. sz�zad v�g�n moh� �s brut�lis m�dszerekkel vetett�k magukat K�n�ra Tiencsent�l Szecsu�nig, kiv�ltva a boxer –felkel�st, melyet a mandzsu udvar ravasz, k�tkulacsos politik�j�val igyekezett h�tt�rbe szor�tani.

     A felkel�sek k�z�tt bizonyos egym�shoz sodr�d�s j�tt l�tre, mindegyiket boxernek tekintett�k. A boxer-felkel�sek a nyugati vil�g sz�m�ra meglepet�ssel hatottak. A felk�sz�letlens�g egyik oka abban keresend�, hogy a ter�leten tev�kenyked� idegen �gyn�k�k nem annyira politikai jelens�gnek, mint ink�bb az elmaradotts�g jel�nek tekintett�k a k�nai n�p egy�rtelm� antip�ti�j�t. Az �gyn�k�k b�r tudtak Jihotuan tev�kenys�gr�l, nem ismert�k fel id�ben, hogy a hitt�r�t�k magatart�sa m�r nem csak a hivatalnokokat, hanem az egyszer� emberek, parasztok t�megeit is felb�sz�tette. A Monarchia �gyn�keit is ez a hozz��ll�s jellemezte. Rosthorn �prilis 25-i, el nem k�ld�tt jelent�s�ben t�rt�nt az els� utal�s a l�zad�sokra, melyben a mandzsu uralkod�k�r�ket hib�ztatta a t�rt�ntek�rt. Nem sokkal k�s�bb, m�jus 28-�n �gy �r:

„�jabb er�szakos cselekedetek miatt minden hatalom k�l�n�tm�nye partra sz�ll. Felhatalmaz�st �s k�zvetlen utas�t�st a „Zenta” hadihaj�ra k�rek.”

     Ezzel megkezd�d�tt a Monarchia akci�ba l�p�se. A haj� azonnal �tnak indult, s j�nius 2-�n befutott Takuba Thomann fregattkapit�ny vezet�s�vel. A k�l�n�tm�nyt teljes t�bori felszerel�ssel, fejenk�nt 500 t�lt�nnyel, 6 napi �lelemmel, ruh�val l�tt�k el. M�g ezen a napon, t�rgyal�sok �s megbesz�l�sek lebonyol�t�sa, valamint a konzul�tus v�delme �rdek�ben Thomannak Pekingbe kellett utaznia a t�bbi hatalom k�pvisel�ivel egy�tt. Megindult az tengernagyok konferenci�ja, amelynek els� �l�s�re j�nius 5-�n ker�lt sor. Ekkor meg�llapodtak abban, hogy a hatalmak k�z�s akci�ja nem a k�nai korm�ny, hanem a boxer-felkel�k ellen ir�nyul, �s hogy a katonas�g a pekingi k�vetek utas�t�sa szerint j�r el.. Id�k�zben Tiencsienben a Seymour-exped�ci� el�k�sz�letei folytak, melynek c�lja �t v�g�sa volt k�vets�gek felment�s�re, de nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, ugyanis a boxerek teljesen haszn�lhatatlann� tett�k a vas�tvonalat.

     Kezdetekben a Monarchia k�lpolitik�j�nak nem volt semmi konkr�t elk�pzel�se a k�nai akci�val kapcsolatban. Bizony�tj�k ezt B�cs �lland� sz�kszav� v�laszai a Rosthorn �ltal feltett k�rd�sekre. A k�l�gy �s had�gy nem egyeztette �ssze direkci�j�t, mely nagyban megnehez�tette a munk�t. Amikor a Seymour-exped�ci� er�sen szorongatott helyzetbe ker�lt, a tengernagyi konferencia ellent�mad�st k�sz�tett el�. A k�t legfontosabb strat�giai pont a takui er�rendszer �s a tangkui p�lyaudvar volt. K�t nappal k�s�bb ker�lt sor a takui er�d�k elfoglal�s�ra. Pekingben j�nius 10-�t�l a boxerek egyre nagyobb befoly�sra tettek szert. B�r fegyveres �ssze�tk�z�sre ekkor m�g nem, razzi�kra m�r nagy sz�mban sor ker�lt, melyekben a Monarchia is r�szt vett. Az els� nagyobb „csat�ra” j�nius 13-�n ker�lt sor, �s ugyanezen a napon vette �t Thomann a nemzetk�zi k�l�n�tm�ny parancsnoks�g�t, az angolok ellenkez�se ellen�re. A k�vetkez� napokban er�s�d�tt a helyzet, a boxerek a Monarchia k�vets�ge ellen ir�nyzott rohama k�vetkezt�ben j�nius 21-�n porig �gett az �p�let�nk. S�lyos�totta helyzet�nket, hogy egy robban�sban Thomann is megs�r�lt, s�r�l�seibe belehalt, �gy a parancsnoks�got Winterhalder l�tta el ett�l kezdve.

    A Zenta a tov�bbiakban kisebbe szolg�latokat teljes�thetett az egyre er�s�d� boxerek ellen folytaott harcban. Egy jelent�sebb akci�ban tudott csup�n r�szt venni, �gy sz�ks�gesnek l�tszott egy �jabb hadsereg �sszetoborz�sa. Ez meg is t�rt�nt, �s elindult Takuba a „M�ria Theresia” leg�nys�ge. A k�z�s k�l�gyminiszter �gy besz�lt a Monarchia feldat�r�l: „A Monarchia eset�ben, amelynek K�n�ban nincsenek k�zvetlen �rdekei, itt csak arr�l lehet sz�, hogy a hatalmak k�z�tti egyet�rt�st megfelel� egy�ttm�k�d�ssel el�seg�tse, annak �rdek�ben, hogy a K�n�val szemben t�masztott ig�nyek eset�n megfelel� nyomat�kkal tudjon fell�pni.” A kinyilatkoztat�s ellen�re olyan h�rek is sz�rnyra kaptak az �js�gokban, hogy a Monarchia bizonyos k�zvet�t� szeret j�tszott a hatalmak k�z�tt, ez azonban k�s�bb val�tlannak bizonyult. A boxer-l�zad�s elleni akci� 1900 augusztus�nak els� napjaiban fordul�ponthoz �rkezett. Siker�lt tet� al� hozni az imperializmus boxer-ellenes ideiglenes sz�vets�g�t, mely �ltal a nyolc hatalom megegyezett a Peking elleni hadj�ratban. A monarchia csapata, b�r csek�ly l�tsz�mmal a t�bbi hatalomhoz k�pest, de Indrak sorhaj�hadnagy vezet�s�vel augusztus 4-�n elindult. 7-�n befutott a M�ria Theresia, �gy a Monarchia valamivel er�sebb poz�ci�ba ker�lt. Egym�s ut�n h�rom k�l�n�tm�nyt ind�tott Peking fel�: Leschanowski leg�nys�ge augusztus 18-�n, Maria Theresia k�l�n�tm�nye aug. 13-�n, a Zent�r�l rekrut�l�dott csapat pedig aug. 22-�n vonult be a v�rosba.

     A meg�rkez� hadak a h�laad� mis�k �s a katonai par�d� lebonyol�t�sa ut�n az elsz�ll�sol�ssal, �s a felk�sz�l�ssel voltak elfoglalva…majd megkezd�d�tt a harc. A k�nai hadm�veletekbe a Monarchia csapatai szeptember m�sodik fel�t�l kezdtek bekapcsol�dni. A patacsui b�ntet�hadj�ratban 100 osztr�k-magyar tenger�sz vett r�szt, jap�n, angol, amerikai, olasz, �s n�met csapatok mellett. Szeptember 19-�n pedig a Pejtang er�d ostrom�ba kapcsol�dtunk be. A m�sik nagyobb hadm�velet Sanhajkuan �s Csinghuang-tao ellen ir�nyult, amelyben szint�n nagy szerepet j�tszottunk, �s november 6-�n sor ker�lt az els� �n�ll� b�ntet�hadj�ratunkra Seitz sorhaj�hadnagy vezet�s�vel. Ehhez az akci�hoz csup�n a n�metek adtak 20 lovast. A k�vetkez�, �s egyben legnagyobb hadj�rat, amelyben a Monarchia is r�szt vett, a Kalgan-i exped�ci� volt Ez k�z�s n�met-olasz-osztr�k-magyar v�llalkoz�s volt. A fentiekben v�zolt akci�kon k�v�l az Osztr�k-Magyar Monarchia nem j�tszott szerepet a k�nai boxer-l�zad�sok lever�s�ben.

     Erre utal Waldesee 1900. december 23-i, Vilmos cs�sz�rhoz int�zett t�virata is: „ A tov�bbi v�llalkoz�sokban az olaszok �s az osztr�kok term�szetesen nem vehetnek r�szt.” A k�s�bbiekben csup�n h�rom exped�ci�ban tev�kenykedt�nk, jelent�ktelen f�vel. A tengerparton a k�s� �sz �s a t�l katonai szempontb�l esem�nytelen�l telt A hatalmak flott�i t�li kik�t�kbe vonultak, s csak kis h�nyaduk maradt az �szak-k�nai partokon. November 19-�n a Monarchia haj�raja elhagyta Takut. Mivel a b�ket�rgyal�sok Pekingben kedvez�en haladtak, j�niusban a hatalmak elhat�rozt�k a f�parancsnoks�g feloszlat�s�t �s Waldersee visszah�v�s�t. A Monarchia a boxer-l�zad�sokkal kapcsolatos politik�j�t, mint m�r eml�tettem kezdetben a bizonytalans�g jellemezte. K�s�bb vil�goss� v�lt, hogy ez a n�met politika f�ggv�nye volt, �s B�csnek ez a n�met politik�hoz tapad� egyet�rt�se �ltal�ban minden vonatkoz�sban megmutatkozott.

     Az osztr�k politika m�sik jellemz�je az oroszokkal val� b�k�s egym�s mellett �l�s volt, amely a status quo fenntart�sa �rdek�ben t�rt�nt.” Az Oroszorsz�ggal val� megegyez�snek oka az, hogy Oroszorsz�g most K�n�ban a messze keleten van elfoglalva”. A Monarchia exped�ci�j�nak k�lts�geir�l az a kimutat�s l�tszik a legmegb�zhat�bbnak, melyet a K�z�s K�l�gyminiszt�rium k�ld�tt Pekingbe. Eszerint t�bb mint 13 milli� aranykoron�ba ker�lt az akci�, melyben a legt�bb p�nzt a tenger�szeti szekci� em�sztette fel.

     A 13 milli�hoz azonban hozz� kell m�g sz�m�tani a tiencsini settlement �s a pekingi k�vets�gi ter�letv�s�rl�s 3500000 koron�s �sszeg�t. Ezen k�v�l term�szetesen voltak m�g egy�b k�lts�gek is. Olyan feneketlen zs�knak bizonyult a kiad�sok sorozata, melyet mindig p�nzzel kell kit�mni, de a befektet�sb�l semmi haszon nem sz�rmazik. Ezek kifizet�s�ben probl�m�k mutatkoztak, de az osztr�k uralkod� k�r�k azzal vigasztalt�k magukat, hogy a k�nai cs�sz�r rendezni fogja a sz�ml�t, de csal�dniuk kellett.

Felhaszn�lt irodalom: J�zsa S�ndor: K�na �s az Osztr�k-Magyar Monarchia, Akad�miai Kiad�, Budapest 1966