k�sz�tette: De�k Zsuzsa, Lozs�di Dalma

Kis adriai kutat�st�rt�net

[Nagy Mikl�s Mih�ly: Boldog b�keid�k haditenger�szei (p. 79-96)]

-         A Monarchia haditenger�szete l�tv�nyos geogr�fiai sikereket �rt el az �szaki – sarkvid�ken. Ezzel p�rhuzamosan indultak el kutat�haj�i az Adri�ra, illetve a V�r�s – tengerre. A kutat�exped�ci�k c�lja: a tengerek term�szettudom�nyos �s geogr�fiai felt�r�sa (partvid�kek t�rk�pez�se, tengeri m�lys�gm�r�sek, a tengerv�z fizikai �s k�miai vizsg�lata, �raml�si viszonyok pontos meg�llap�t�sa). A kutat�exped�ci�k eredm�nye: bekapcsol�d�s a vil�g oceanogr�fiai kutat�saiba; az adott t�rs�gek szinte teljes k�r� f�ldrajzi felt�r�sa.

-         A korszer� oceanogr�fiai ismeretek (f�leg ami a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�t, az Adriai-tengert, �s a V�r�s-tengert illeti) a sz�zadfordul� �vtizedeiben nagy r�szben az Osztr�k-Magyar Monarchia haditenger�szet�nek k�sz�nhet�ek. �m alapjaiban sz�razf�ldi hatalom haditenger�szet�r�l van sz�, ez�rt a kutat�sok c�ljai korl�tozottak voltak; Josef Luksch, a kor egyik oceanogr�fusa, a haditenger�szet akad�miai tan�ra a k�vetkez�ket emeli ki:
1. „…m�vel�se k�lts�ges…”
2. „…m�vel�s�re �s fejleszt�s�re els� sorban a tengeri nagyhatalmak vannak hivatva, az�rt Ausztria-Magyarorsz�g m�lt�n versenyezhet vel�k.”
3. „Cz�ljai ugyan szer�nyebbek,…m�gis f�leg a hazai vizek �s az �rdekk�r�nkhez k�zelebb es� tengerek k�pezt�k a tev�kenys�g t�rgy�t…”

-         A modernkori tengerkutat�s a XIX. sz�zad k�zep�n indult meg. 1851-ben Franciaorsz�g �s Anglia k�z�tt lefektett�k az els� tenger alatti k�belt→ehhez sz�ks�gess� v�lt a tengerfen�k pontos felt�rk�pez�se→ehhez rendszeres m�lys�gm�r�s kellett.

-         A szakirodalom szerint 1853-ban sz�letett meg a modern oceanogr�fia. [Ekkor egy br�sszeli konferenci�n Mathew Fontaine Maury tenger�szkapit�ny azt javasolta, hogy �tja sor�n minden tenger�szkapit�ny vezessen haj�napl�t – ez tartalmazza a szelek �s �raml�sok ir�ny�ra, er�ss�g�re vonatkoz� megfigyel�si adatokat, a sz�lcsendes �s viharz�n�k kiterjed�s�t, valamint a j�g, a k�d, �s a felh�k adatait.]

-         Els� tengerkutat� exped�ci�: az angol Challenger-exped�ci� (1872-1876). 1872. december 21-�n indult Portsmouthb�l, �tja: Gibralt�ri szoros→Atlanti-�ce�n �szaki fel�n k�r→Atlanti-�ce�n d�li fel�t is t�bbsz�r �tszelt�k→J�rem�nys�g-foka→Indiai-�ce�n �tszel�se→Ausztr�lia (Melbourne)→ Csendes-�ce�n felt�rk�pez�se. Az exped�ci� 1876. m�jus 24-�n fejez�d�tt be. A kutat�si eredm�nyek feldolgoz�sa �s rendszerez�se k�zel h�sz �vig tartott. Ez a munkaprogram �vtizedeken �t m�rc�je volt az oceanogr�fiai kutat�soknak.

-         A Monarchia szinte l�trej�tt�t�l kivette r�sz�t az Adriai-tenger term�szeti viszonyainak felt�r�s�b�l. Az Adriai-tengerrel kapcsolatos kutat�sok publik�l�sa:
1. Wolf Gyula �s Luksch J�zsef, a fiumei haditenger�szeti akad�mia k�t tan�ra k�tetet jelentetett meg.
2. A F�ldrajzi K�zlem�nyekben, a kor magyar f�ldrajzi foly�irat�ban 1897-ben jelent meg publik�ci�: Az �jkor oczeanographikus k�tat�sai �s Ausztria-Magyarorsz�gnak r�sztv�tele azokban.

-         Az Adriai felm�r�sek els� l�p�se: 1867 �s 1873 k�z�tti m�lys�gm�r�si munk�latok – ezt az Osztr�k-Magyar Monarchia �s Olaszorsz�g k�z�sen v�gezte.

-         1874. j�lius 17-�n Fium�b�l indult exped�ci� a tenger�szeti hat�s�g Nautilus nev�, 15 m�ter hossz�, g�zg�ppel is ell�tott vitorl�s�nak r�szv�tel�vel. [Fed�lzet�n kilencen voltak, f� feladat: a m�szerek �s a vizsg�latok m�dszereinek kipr�b�l�sa. Probl�ma: a Nautilus t�l kicsi.] A pr�ba�t augusztus 26-�n v�get �rt.

-         K�vetkez� �vben: Deli nev� g�z�st bocs�tottak a kutat�k rendelkez�s�re. 1876-ban �tja: olasz partok ment�n d�l fel�→ Otrant�i-szoros→ alb�niai, dalm�ciai tengerpart ment�n haj�zott vissza Fium�ba. Probl�ma: „…a v�z a g�z�st oldalfalainak csek�ly magass�ga k�vetkezt�ben – csak egy m�ter a v�z sz�ne f�l�tt – m�r kev�sb� magas hull�mz�s mellett is el�nt�tte.”

-         Hetvenes �vek v�g�n tudom�nyos probl�ma: a haj�k �tjai az Adria partmenti v�zeire szor�tkoztak, a k�z�ps� t�rs�get a haj�k m�rete miatt nem kutathatt�k.→A kutat�k seg�ts�g�rt „Liechtenstein J�nos uralkod� herceghez” fordultak: � rendelkez�s�kre bocs�totta Hertha nev� jachtj�t (h�rom�rbocos, 450 l�er�s g�zg�ppel ell�tva). A Hertha 1880. j�lius 21-�n indult Fium�b�l→Korfu szigete→Otrant�i szoros→It�liai-f�lsziget d�lkeleti sarka→Tarant�i-�b�l→Messina→Siracusa→Fiume, augusztus 16. A sz�zadfordul� �v�ig a legjelent�sebb Adria-exped�ci�.

-         1899-ben a b�csi Tudom�nyos Akad�mia javaslata a haditenger�szet vezet�s�nek: „…a keleti K�z�p-tenger �tkutat�s�ra v�llalkozzanak.” (C�l: zool�giai, oceanogr�fiai, k�miai kutat�sok �s rendszeres m�lys�gm�r�sek.)
Ehhez egy Pola nev� sz�ll�t�haj�t kaptak, ami 1890. augusztus 10-�n kelt �tra, �s alig egy h�nap m�lva m�r be is fejezte kutat�sait. Nappal kutattak, est�nk�nt m�r �tra is keltek a k�vetkez� helysz�nre. A fed�lzeten folyamatos munka folyt: rendszeres m�lys�gm�r�s, �s fen�kh�l�val t�rt�n� hal�szat.
A Pola tov�bbi �tjai:
1. 1891: �szak-Afrika �s Kr�ta szigete k�zt
2. 1892: Sz�riai-tengeren
3. 1893: „a g�r�g szigettenger”-en
4. 1894: Adri�n, majd a M�rv�ny-tengeren.
Ezek alapj�n a Monarchia hadiflott�j�nak vezet�se �gy d�nt�tt: a kutat�munk�kat folytatni kell, �s ki kell terjeszteni a V�r�s-tenger t�rs�g�re is.
5. 1895. okt�ber 6-�n a Pola elindul Szuezbe. 1899-ig tartott a V�r�s-tenger kutat�sa. – Ez nagyban hozz�j�rult a V�r�s-tenger tudom�nyos felt�r�s�hoz. (Egyszer a kutat�munka a partvid�k lakoss�g�nak ellen�ll�s�val tal�lkozott, ami fegyveres �ssze�tk�z�sbe is torkollott, de „A ››Pola‹‹ embereiben nem esett k�r, a f�d�lzeten pedig a legjobb hangulat uralkodott…”.

-         1910-ben megalakult a Magyar Adria - Egyes�let. Feladata: az Adria �s magyar partvid�k�nek tudom�nyos kutat�sa, hadi �s kereskedelmi tenger�szet n�pszer�s�t�se. 1911-t�l az Egyes�let foly�irata: A Tenger (1944-ig jelent meg).

-         Gonda B�la, a Magyar Adria - Egyes�let alap�t�ja 1913. j�nius 10-�n haj�t k�r Haus tengernagyt�l a magyar exped�ci� sz�m�ra: Najade. Az osztr�kok okt�berben m�r �tengedt�k a Najad�t, de a kutat��t k�lts�geit m�g el� kellett teremteni: ezt Gonda B�la v�gezte. T�mogat�k, hozz�j�rul�sok: Ferenc J�zsef (2000 korona), Adria Tengerhaj�z�si T�rsas�g (2000 korona), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1000 korona), L�nczy Le� – vezet� bank�r – (1000 korona), Magyar Keleti Tengerhaj�z�si T�rsas�g (1000 korona), Hitelbank (1000 korona), Magyar Kir�lyi Folyam- �s Tengerhaj�z�si T�rsas�g (500 korona).

-         Najade jellemz�i: 1913. �vi k�z�s flotta-jelent�s szerint v�zsz�ll�t�, 554 tonn�s, fegyvertelen haj�, melyet sokszor haszn�ltak. A haj� parancsnoka: Marschall Verner b�r�, korvettkapit�ny, az exped�ci� indul�sa: 1913. okt�ber 10., v�ge: okt�ber 31. (1200 tengeri m�rf�ldet tettek meg, 6332 vizsg�latot �s megfigyel�st v�geztek).
M�sodik exped�ci�: 1914. �prilis 14. �s m�jus 9. k�z�tt zajlott. A k�t Adria-kutat� exped�ci�ra rossz id�ben ker�lt sor, hiszen a hamarosan kit�rt els� vil�gh�bor� f�lbeszak�totta a megkezdett kutat�sokat. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt nem volt lehet�s�g az Adria-kutat� magyar exped�ci�k n�pszer�s�t�, �sszefoglal� t�rt�net�nek meg�r�s�ra.

-         A magyar Adria- �s tengerkutat�st els�p�rte az els� vil�gh�bor�, de att�l eredm�nyei m�g megmaradtak…

-         R�szletek Koch N�ndor visszaeml�kez�seib�l:
- ”Tal�n kishit�s�g is elfogott volna a szokatlan k�rnyezetben, ha nem magyar sz�, bar�ts�gos ››Isten hozta az urakat!‹‹ k�sz�nt�tt volna a Najade fed�lzet�n. A cseng� magyar �dv�zl�s, amellyel a haj� parancsnoka Marschall b�r� korvettkapit�ny �s Prinz fregatthadnagy fogadott �s a k�zvetlens�g, amellyela Najade osztr�k sz�rmaz�s� m�sodparancsnoka, Margelik sorhaj�hadnagy mutatta be nek�nk ideiglenes otthonunkat, egyszerre eloszlatta l�mpal�zos bizonytalans�gunkat, s mert a leg�nys�g k�r�b�l is hangzott magyar sz� fel�nk, hamarosan �gy �rezt�k magunkat, mintha egy magyar csal�d vend�gszeret� h�z�nak k�sz�b�t l�pt�k volna �t.”
- ”Tess�k elk�pzelni a viharz� tengert, amely di�h�jk�nt dob�lja 560 tonn�s kis haj�nkat. A tajt�kz� hull�mok minduntalan t�lemelkedtek a haj� perem�n, hogy a k�vetkez� pillanatban sz�d�t� m�lys�gbe t�nj�k el a v�zfel�let. �s err�l a labilis felsz�nr�l kell nek�nk vizet mer�ten�nk, planktont gy�jten�nk, hozz� m�g nem is eg�szen stabil testi �llapotban, hiszen a tengeri betegs�g nem ismer k�l�nbs�get k�z�ns�ges haj�utas �s oceanogr�fus k�z�tt…”