A Monarchia „misszi�s �tjai”
  2006.05.08. 14:59

„Misszi�s utak”

-         a Monarchia hadihaj�i egyre gyakrabban t�ntek fel a vil�g tengerein, lassan a vil�g minden orsz�g�ban megismert�k a Monarchia lobog�j�t. Ezzel egyid�ben egyre ink�bb gyarapodtak a f�ldrajzi ismeretek is → l�trej�tt a Magyar F�ldrajzi T�rsas�g (1872) �s annak foly�irata, F�ldrajzi k�zlem�nyek c�mmel.→ a t�voli tengerekre val� haj�z�s = a magyar f�ldrajztudom�ny sz�let�se, int�zm�nyes�l�se.

-         a hazai tudom�nyos k�z�let figyelemmel k�s�rte a k�z�s hadiflotta t�voli �tjait, tudom�nyos exped�ci�it. Ezek a „misszi�s utak” �ce�ni vagy sz�razf�ldi t�rs�g f�ldrajzi, n�prajzi, gazdas�gi felt�r�s�ra indultak.

-         Albatros: hadihaj�, D�l-Amerik�ba �s Nyugat-Afrik�ba haj�zott 1885-1886-ban. Err�l Rem�nyi Antal magyar f�ldrajzi utaz� �s szak�r� tartott el�ad�st a Magyar F�ldrajzi T�rsas�gban. Ez az Atlanti �ce�non tett k�rutaz�st, k�t k�l�nb�z� t�rsadalmi fejletts�g� kontinens k�z�tt → Afrika bels� ter�leteinek megh�d�t�sa → n�gerekr�l nem t�l kedvez� le�r�s, el��t�letes gondolkod�s.

Az Albatros 1885. szept. 1-�n futott ki Pol�b�l, azzal a feladattal, hogy D�l-Amerika gyors gazdas�gi fejl�d�s� orsz�gaiban k�pviselje a Monarchia �rdekeit (Buenos Aires) egy ki�ll�t�son. A h�rom �rbocos haj� g�zg�ppel is ell�tott volt. 1886. dec. 19.-�n �rt haza Pol�ba; ezen az �ton 22 056 m�rf�ldet tett meg, amelyb�l csup�n 3413 m�rf�ldet haj�zott g�zzel.

�tvonal: Pola – Adriai tengeren Szic�lia d�l-keleti v�ge, Passero-fok �s M�lta kik�t�je, Valetta – Gibrat�ri szoroson �t an Atlanti �ce�non tov�bb, ahol a Kan�ri-szigeteken majd Madeir�n k�t�tt ki, majd a Z�ld-foki szigeteken - Braz�lia – Montevide� – Atlanti �ce�non D�l-Afrik�ba, Fokv�rosba – Angola partjai, a Kong� foly� torkolat�n�l – Guineai �b�l – Dakar – Madeira szigetek – Gibrat�ron �t Pol�ba.

Ezekr�l a vid�kekr�l teljes f�ldrajzi, t�rt�nelmi, n�prajzi, gazdas�gi le�r�st adtak.

-         a F�ld k�r�li utaz�sok = t�bb �vig tart�, t�bb �ce�non �t, t�bb kontinenst is �rint�        v�llalkoz�sok, de a val�s�gban nem ker�lte meg teljes eg�sz�ben a F�ldet

·        a Fasana �tja: 1889.szept. 21- 1890. dec.20.,ezalatt 34000 tengeri m�rf�ldet tettek meg; haj�kapit�ny: Rudolf Berghofer. F�bb �rint�si helyek: Pola - Otrant�i-szoros – Tarant�i- �b�l – Messinai-szoros – Szard�nia – Gibralt�ri-szoros – Kan�ri szigetek – Braz�lia, Bahia kik�t� – Rio de Janeiro – Montevide� – Magell�n-szoroson �t a Csendes �ce�nra – Chile – Peru – Tahiti, Fidzsi-szigetek – �j-Kaled�nia –Torres-szoros – Ausztr�li�t�l �szakra, az Arafura-tenger vizein – Bat�via – Indiai-�ce�non Maurutius – a V�r�s-tenger – Szuezi csatorna – Adriai-tenger – Pola.

·        a Saida korvett: 1895.okt.5. – 1897.�pr. 3., ezalatt 33000 tengeri m�rf�ldet tettek meg; haj�kapit�ny: Konrad Spiller. F�bb �rint�si helyek: Pola – Atlanti �ce�n – Brazilia, Bahia – Montevideo – Magell�n-szoros – Csendes �ce�n – Chile – Peru – Honolulu – Jokohama – Jap�n �s K�na v�rosai – Szingap�r – Jedda – V�r�s–tenger – Szuezi-csatorna – Pola.

Ezek az utak els�sorban a v�gz�s tenger�szkad�tok k�pz�s�t szolg�lt�k, hogy a leend� tisztjeik vil�gl�tott emberek legyenek. Ezen k�v�l j� n�h�ny kisebb jelent�s�g� tudom�nyos feladatuk is volt: m�lys�gm�r�sek, geod�ziai munk�k, kartogr�fiai munk�k, meteorol�giai megfigyel�sek, zool�giai gy�jt�sek. A kik�t�kben val� tart�zkod�s idej�n a kad�toknak iskolai oktat�s folyt, csillag�szati megfigyel�seket, sz�m�t�sokat v�geztek, gyakorolt�k a helymeghat�roz�st, g�p�szeti el�ad�sokat �s szerel�si gyakorlatokat tartottak sz�mukra. Igen fontos kultur�lis feladatokat is ell�ttak ezen utak sor�n, pl. hozt�k magukkal haza a messzi t�jak, idegen vil�gok ismeret�t. Teh�t politikai, gazdas�gi, tudom�nyos c�lb�l is �tra keltek.