k�sz�tette: Tak�cs Orsolya

A Fiumei kik�t� �talak�t�s�nak kora egybeesik a g�zhaj�k nagyar�ny� fejl�d�s�vel �s a vitorl�shaj�k rohamos visszaszor�t�s�val.

Fiume vitorl�shaj�z�sa �s haj��p�t�se, mely a parti lakoss�gnak rendszeres munk�t �s j�vedelmet biztos�tott �s vagyonhoz juttatta �ket, hanyatl�snak indult.

1840-1859-ig Fium�ban 12-35 haj� �p�lt �vente. M�g 1862-ben 12 haj��p�t� telep volt 150 munk�ssal, a 70-es �vekt�l kezdve a kik�t� �s p�lyaudvar ki�p�t�s�nek el�rehalad�s�val h�tt�rbe szorultak �s 1863-ban az utols� is megsz�nt.

1871-ben haj�- �s g�pgy�r is l�tes�lt Fium�ban (Stabilimento Tecnico  Fiumano), de a gy�r seg�ly hi�ny�ban megsz�nt.

A m�lt sz�zad elej�n Fiume haj�forgalma f�r�szt osztr�k, dalm�t kik�t�kre szor�tkozott ( �sszes forgalom 80%-a). Az olasz kik�t�kkel is �l�nk forgalmat bonyol�tott, s ezeken k�v�l  m�g angol, g�r�g, t�r�k, orosz haj� fordult meg �venk�nt.

A kik�t� forgalma folyamatosan emelkedett �s a t�volabb fekv� orsz�gokkal is �sszek�ttet�seket l�tes�tett. 1820-ban m�r 2 sv�d-norv�g haj� is befutott rakom�nnyal. A forgalom kezd kiterjedni Franciaorsz�g k�z�ptengeri kik�t�ire, Portug�lra �s gyarmataira, s�t a Fekete-tengerre is. 1838 j�nius 10-�n jelenik meg a kik�t�ben az els� g�zhaj�, az els� kereskedelmi g�z�s pedig 1841-ben. Az osztr�k �s dalm�t kik�t�kkel rendszeres g�zhaj�j�ratokat ind�tottak meg. 1838-ban alakult meg az osztr�k Lloyd g�zhaj�z�si t�rsas�g.

1845-ben m�r Braz�li�ba, Argent�n�ba �s Chilibe is vitt rakom�nyt k�t vitorl�shaj�, s a g�zhaj�forgalom emelked�snek indult. Fiume a hamburgi, br�mai �s m�s n�met kik�t�kkel is forgalmi �sszek�ttet�sbe l�pett. Tenger haj�z�sa a m�lt sz�zad �tvenes �veinek legelej�n m�r eg�sz Eur�p�t fel�leli, kiterjed Afrik�ra, �zsi�ra �s Amerik�ra is. A g�z�s�knek ekkor csek�ly szerep jutott, 1860-ban kik�t�nk haj�forgalm�ban 10%-kal szerepelnek. A 60-as �vek v�ge fel� a g�z�s�k nagyobb t�rt foglalnak Fiume haj�forgalm�ban.

Az 1894. �s 1903. �vi adatok szerint Fiume haj�forgalma elmarad Eur�pa t�bbi kik�t�j�t�l, de ha figyelembe vessz�k Fiume kedvez�tlen f�ldrajzi fekv�s�t �s azt, hogy csak 30 �ves m�ltra tekinthet vissza, �rthet�bb� v�lik. 1871-ben a magyar korm�ny �tveszi a tenger�szeti �gyek int�z�s�t az osztr�k korm�nyt�l, ekkor egyetlen kis parthaj�z�si g�z�s �s 386 vitorl�shaj� volt beiktatva. A magyar tengermell�k forgalm�nak t�lnyom� r�sz�t ezen haj�k l�tt�k el, melyek a vil�gtengereken is k�zlekedtek. A fiumei forgalom ell�t�s�ban m�r jelent�keny szerepet j�tszottak az osztr�k Lloyd g�z�sei, melyek a magyar forgalmat is kiszolg�lt�k. 1876-ban a korm�ny szerz�d�st k�t�tt a Glynn-f�le liverpooli g�zhaj�z�si v�llalattal, mely k�telezte mag�t, hogy havonk�nt egy j�ratot fog Fiume �s Liverpool k�z�tt olasz kik�t�k �rint�s�vel biztos�tani �s ez�rt �vi 25ezer forint seg�lyt kap az �llamt�l. A j�ratok 1877-ben indultak meg.

Mindek�zben egy olyan hazai haj�z�si v�ll. v�lt sz�ks�gess�, mely minden idegen befoly�st�l f�ggetlen�l, csak a hazai forgalmi �rdekeket szolg�lja.

A korm�ny 1880 �pr. 10-�n az angol �s osztr�k g�zhaj�-tulajdonosokt�l alap�tott Adria Steamship Company-val szerz�d�st k�t�tt a nyugat-eur�pai haj�j�ratok ell�t�s�ra. A t�rsas�g �vi 150ezer forint �llami seg�ly ellen�ben k�telezte mag�t, hogy 1880 jan. 1-t�l kezdve 5 �ven �t �venk�nt legal�bb 150 g�zhaj�j�ratot fog Fiume �s a nyugat-eur�pai kik�t� k�z�tt fenntartani. 1881 v�g�ig r�szv�nyt�rsas�gg� kell alakulnia, mely 1881 dec. 21-�n az Adria Magyar Tengerhaj�z�si T�rsas�g megalakul�s�val meg is t�rt�nt.

Ek�zben a g�zhaj�k szaporod�s�val a vitorl�shaj�k sz�ma cs�kkent. A korm�ny 1885-ben Fium�ban �rtekezletet h�vott �ssze, melyen a vitorl�shaj�-tulajdonosok el�adt�k panaszaikat �s k�v�ns�gaikat, melyeket a korm�ny p�nz�gyi okok miatt nem tal�lt megval�s�that�knak. Az Adria t�rsas�g dolgai is v�ls�gosra fordultak.

A szomsz�dos partvid�kkel, Dalm�ci�val, a szigetekkel, Isztri�val, Olaszorsz�ggal val� forgalmunkat kiz�r�lag vitorl�shaj�k l�tt�k el. Kis parthaj�z�si g�z�s csak 2 volt.

A korm�nyt r�vezette a parthaj�z�s seg�lyez�s�re. Schwartz Lip�t, z�gr�bi v�llalkoz�val szerz�d�st k�t�ttek Fiume �s Velence g�zhaj�val t�rt�n� �sszek�ttet�s�r�l. A Lloyd t�rsas�ggal k�t�tt szerz�d�s �rtelm�ben a Fiume- Dalm�cia �sszek�ttet�s ell�t�s�t hazai g�zhaj�z�si v�llalatokra b�zt�k.