k�sz�tette: Koz�ky Katalin

FIUME T�RT�NETE

o    az O-M. Mon. sz�razf�ldi hatalomk�nt �l a k�ztudatban, de nem volt elz�rva a tengerekt�l

o    Isztriai-fsz., Horv�to. tengerpartjai �s Dalm�cia jelentett�k a Mon. tengeri kij�ratait

o    az Adriai-t. partvid�ke adott otthont a k�z�s haditenger�szetnek + itt helyezkedtek el a keresk.-i haj�z�ssal kapcsolatos fontos kik�t�k is, pl. Trieszt, Rovigno, Pola, Fiume, Spalato, Raguza

o    a k�z�s haditenger�szet szempontj�b�l a legf. Trieszt, Fiume �s Pola voltak, kapcs.-ot teremtettek a vil�gkeresk.-hez

o    magyar szempontb�l Fiume volt a legf.: 1. a kiegyez�s ut�n magyar k�zigazgat�s al� tartozott, 2. tengeri kapu, amelyen �t �l�nk keresk.-i forgalom bonyol�dott le

Fiume t�rt�nete:

o    az �korban nem volt jelent�s szerepe,

o    a k�z�pkorban F. �s k�rny�ke a tenger ir�ny�ba terjeszked� Magyar Kir�lys�g �rdekk�r�be ker�lt, a 14.sz.-ban Habsburg birtok lett; fejl�d�s�t akad�lyozta, hogy a Habs.-ok Triesztet r�szes�tett�k el�nyben

o    Mo.-on v�get �rt a t�r�k h�dolts�g kora, pr�b�ltak bekapcs. a tengeri keresk.-be ÞF. fejl�d�se (a XV. sz.-ban csak egy az Adriai-t. partj�n fekv� kik�t�v�rosk�k k�z�l, a XVII. sz. v�g�t�l egy nagy ter�let� orsz�g legf�bb kik�t�j�v� v�lik)

o    M�ria Ter�zia az 1770-es �vekben Mo.-hoz csatolta Þmegny�lt az �t a magyar mg.-i term�kek el�tt

o    az akkor m�g kicsi Fiume k�ptelen volt egyed�l lebonyol�tani a r� h�rul� terheket ÞII. J�zsef hozz�csatolt szomsz�dos ter�leteket ®Magyar Tengerpart; a nap�leoni h�bor�k idej�n r�vid ideig fra. megsz�ll�s al� ker�lt, Ferenc cs�sz. �s kir�ly 1822-ben �ll�totta vissza

o    Fium�ben a magyar uralom 2. id�szaka 1848-ig tartott: a kik�t� �s a v�ros fejleszt�se (pl. Buda – Fiume vas�tvonal), keresk. Olaszo.-val, Frao.-val �s Spanyolo.-val

o    a forr. �s szab.harc idej�n megsz�llj�k Jellasics csapatai, �s Horv�to.-hoz ker�l ®t�ntet�sek, Mo.-hoz akartak tartozni (a lakoss�g z�me nem magyar, de a gazd.-i �rdekek ezt dikt�lt�k) Þ1870. Ferenc J�zsef Mo.hoz csatolja (ideiglenes korm�nyz�st vezet be, Fiume �l�re korm�nyz�t nevez ki, aki  a magyar-horv�t tengerpart eg�sz�n ir�ny�tja a tenger�szeti �gyeket)

o    fejl�d�s, az I. vh. kezdet�re az Adriai-t. legfontosabb kik�t�inek egyike

Fiume kultur�lis �lete

o    2 legfontosabb tisztk�pz� int�zet: Magyar Kir�lyi Tenger�szeti Akad�mia, Cs�sz�ri �s Kir�lyi Haditenger�szeti Akad�mia

o    rengeteg foly�irat jelent meg, pl. Fiume, Magyar Tengerpart, Fiumei Estilap, A Tengerpart, Kiv�ndorl�si �rtes�t� ®sz�zezrek v�ndoroltak ki, legt�bben Amerik�ba, sosem t�rtek vissza

o    �lland� be-�s kiv�ndorl�s Þa sz�zadfordul�ra a nem magyar anyanyelv�ek t�bbs�gben (1880-ban kb. 25%, 1900-ra 44%), a t�bbs�g osztr�k, ut�nuk olaszok

o    Fiume vet�lyt�rsa Trieszt volt, 1918-ig Ausztria legfontosabb kik�t�v�rosa volt

o    a k�z�s haditenger�szet k�zponti kik�t�je Pola (a Mon. 3. legjelent�sebb kik�t�je) ®mesters�gesen, katonai c�lb�l l�trehozott tengerparti v�ros, alig tal�lhat� adat a t�rt�net�r�l; 1850-t�l a Mon. f� hadikik�t�je, egyszerre keresk.-i �s hadikik�t�

A magyars�g hozz��ll�sa a tengerpart, a tenger vil�g�hoz

o    a magyar gazd. vil�gkereskedelmi kapuj�t l�tt�k benne

o    a Mon. 1881-ben 104 kik�t�vel rendelkezett, 11 esett Mo. ter�let�re, Dalm�ci�ra (jogilag Mo.-hoz tartozott) 55

o    Mo. a tengeri keresk.-be csak a kiegyez�st k�vet� �vtizedekben kapcs. be

o    Fiume fellend�l�s�t Mo. gyarapod�s�nak, felemelked�s�nek k�sz�nhette (1867 ut�n)