A vil�gh�bor� ut�n a magyarorsz�gi haj�gy�rt�s �jj��ledt. A szovjet j�v�t�telre �p�tett haj�k mellett csakhamar exportra is felk�sz�ltek. Az �tvenes �vek egyik cs�csteljes�tm�nye volt a lengyel megrendel�sre �p�lt Mazowce. A 400 szem�lyes tengerj�r�t a Ganz, ill. akkori nev�n a Georghiu Dej Haj�gy�r �p�tette.

Az �tvenes �vek v�g�t�l megindult a sikersorozat a Duna-tengerj�r�k tervez�s�vel. Az 1958-ban elk�sz�lt Haz�m, az 1964-ben v�zre bocs�tott Sz�kesfeh�rv�r, a Tokaj, Badacson, Csepel stb. Az export sem maradt el, 1959-ben Egyiptom sz�m�ra kellett haj�kat �p�teni, �s 1962-ben �t is adt�k a h�rom tengerj�r�t �s a h�rom kik�t�i vontat�t. Ezt k�vet�en az �sz�daruk �regb�tett�k tov�bb az �jpesti haj�gy�r j� h�rnev�t. A gy�rban k�sz�lt �sz�darukb�l a Szovjet�ni� mellett Bulg�ria, Rom�nia, Lengyelorsz�g, L�bia, Egyiptom, Sz�ria, G�r�gorsz�g, K�na, Braz�ilia, Kuvait �s Kuba is rendelt. Az eml�tettek mellett az �szaki skandin�v �llamok, Marokk� �s Urugay is szerepelt a megrendel�k k�z�tt.

A sikert�rt�net sok�ig tartotta mag�t. A nyolcvanas �vekben Magyarorsz�g m�g majdnem harminc tengerj�r�val rendelkezett. Azonban a kilencvenes �vek kaotikus viszonyai k�zepette a haj�z�s helyzete �r�lt temp�ban hanyatl�snak indult. A neves Ganz gy�r �l�re - ahol sz�mos tengerj�r� haj� is �p�lt - felsz�mol�biztost neveztek ki. 1993-1994-ben a gy�r a t�nk sz�l�re jutott, ingatlanait is sorra elvesz�tette.

M�ra Magyaorsz�g �rt�kes�tette �sszes tengerj�r� haj�j�t. 2002-ben Kambodzs�ban elbontott�k a V�r�smatyt, �s az az�ta lezajlott pr�b�lkoz�sok rendre eredm�nytelen�l v�gz�dtek. A Pannon Star �s Pannon Sun nev� tengerj�r�kat pedig 2004 �sz�n az �PV Rt. elad�sra �t�lte. A haj�kat Oroszorsz�gban gy�rtott�k, a "j�v�t�tel" r�szek�nt. Ezzel elt�nt a magyar lobog� a vil�g tengereir�l.

Komoly pr�b�lkoz�s volt m�g a 2002. janu�rj�ban al��rt szerz�d�s Horv�torsz�ggal, melyban az 51%-os magyar tulajdon� Ganz Port Rijeka, a sz�jatermin�l �s a komoly magyar hitel seg�ts�g�vel Magyarorsz�g r�szt vesz a fiumei kik�t� �jj��p�t�s�ben. A meg�llapod� r�sze volt az aut�p�lya�p�t�s is, Budapestr�l Fium�ig, valamint Esz�k ir�ny�ba. El�bbi az 5B, ut�bbi az 5C helsinki folyos� r�sz lett volna. A tengerpartt�l a magyar hat�rig m�r k�sz  az aut�p�lya horv�t szakasza, de Budapestet m�ig nem k�ti �ssze sztr�da Fium�vel. A meg�llapod�s teljes�t�se elh�z�dott, nemr�giben pedig Horv�torsz�g vil�gbanki t�mogat�st nyert a kik�t� fejleszt�s�re. Rem�lhet�leg a kik�t�fejleszt�seknek nem fognak �ldozatul esni a Monarchia idej�ben fel�p�lt els�rang� vasbetonszerkezetes rakt�rak. Ezek egy�bk�nt az akkori birodalom  els� ilyen jelleg� (�rtsd: vasbetonszerkezetes) rakt�r�p�letei voltak. Kor�bban m�eml�ki v�detts�get �lveztek, de sajnos ez megsz�nt. Tal�n m�gis bizakodhatunk abban, hogy ezek a kik�t� szebb napjait, �s felemelked�s�t meg�rt �p�letek m�g l�thatj�k az �jabb moderniz�ci� eredm�nyeit is, �s a part ment�n h�rdetik, vagy legal�bbis eml�keztetik az idel�togat� (magyarokat) a sz�z �vvel ezel�tti kik�t�i �p�tkez�sekre.

K�pek a k�zelm�ltb�l:

1. Ez a Sz�kesfeh�rv�r nev� tengerj�r� ker�lte meg  Afrik�t 1967-ben. Egyed�l�ll� tett�vel egy�rtelm�en be�rta nev�t a haj�z�s t�rt�net�be.

A haj� egyik kapit�nya. Szimon Mikl�s, mint bizony�ra a haj�z�s ir�nt �rdekl�d�k tudj�k 2005. febru�rj�ban egy dunai haj�n lelte hal�l�t Katona Mikl�s szak�r�val, a nagylelk�, f�radhatatlan gy�jt�vel.

2. A sz�ps�ges Budapest:

A haj� V�rn�ban �p�lt, 1967-ben. Kecses haj� volt, melyen az eml�tett Szimon kapit�ny is haj�zott. A tengerj�r�t v�g�l 1988-ban adta el a MAHART. Utols� �tjain rak�t�kat sz�ll�tott.

3. A nyolcvanas �vek egyik legnagyobb magyar haj�ja, az Ady:

A haj�t a Szovjet�ni�ban �p�tett�k, 1972-ben. �t �vvel k�s�bb �ssze�tk�z�tt a Nordwoge nev� haj�val. A vizsg�latok eg�szen 1991-ig eltartottak, mikor mindk�t haj�t hib�snak v�lt�k. K�t �vvel k�s�bb eladt�k. Utols� parancsnoka ugyancsak Szimon kapit�ny volt.

4. A Szeged:

A haj� Budapesten �p�lt 1962-ben. A haj� m�g a nyolcvanas �vek legelej�n is haszn�latban volt, de m�r nem a MAHART-n�l, ugyanis m�r a hetvenes �vekben �rt�kes�tett�k. Utols� magyar parancsnoka Szentmikl�sy Imre kapit�ny volt.