1939-re a k�t vil�gh�bor� k�z�tt tett sz�mos sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n hat Budapesten bejegyzett tengerhaj�z�si t�rsas�g m�k�d�tt. A DTRT haj�i a Szeged kiv�tel�vel a n�metek oldal�n vettek r�szt a h�bor�ban. A keleti fronton ut�np�tl�si feladatokat l�ttak el. A fenti hat haj� a sz�vets�gesek oldal�n ut�np�tl�si feladatokat l�ttak el. Ez a h�bor�s r�szv�tel�nket is kicsit �rnyaltabb� teszi, hiszen az �n. "kinti, vagy szabadhaj�k" a magyar korm�ny tudt�val j�rt�k a vizeket. Term�szetesen a korm�ny nem g�tolhatta meg, hogy a kiv�l� kereseti lehet�s�geket ny�jt� h�bor�s helyzetben az am�gy z�mmel k�lf�ldi t�k�vel l�trej�tt t�rsas�gok ne haj�zzanak.

A h�bor� borzalmaival els�k�nt tenger�szek szembes�ltek. A kik�t�kben mindenkiben k�met szimatoltak. "A h�bor� elvette az emberek am�gy is z�kre szabott esz�t. Mindenkiben k�met szimatoltk..."-�rja Germanus Gyula kelet-kutat� tud�s, professzor. � ugyanis m�g 1939. szeptember�ben felcsapott magyar tenger�sznek, hogy eljuthasson a k�zel-keletre, de m�r ekkor - a h�bor� els� napjaiban - �r�lt f�lelem �s gyan�s�tgat�s vette kezdet�t. A tud�st sem engedt�k kisz�llni Bejr�tban, noha kit�n� hazai �s k�lf�ldi - t�bbek k�zt francia - aj�nl�sokkal rendelkezett. Az Edvi Ill�s Gyula parancsnoks�ga alatt �ll� r�gi Duna fed�lzet�t v�g�l Egyiptomban hagyta el.

A magyar haj�k Pireusz kik�t�j�ben, majd a Fekete-tengeren oper�ltak a n�metek oldal�n. Szerz�d�ses keretek k�z�tt �rusz�ll�t�st v�geztek. A rakom�nyok k�z�tt gyakran volt "vesz�lyes k�ldem�ny" is, bomb�k, fegyverek, benzin.

A h�bor�ban r�szt vett magyar tenger�szek sorsa 1945 ut�n a legv�ltozatosabban alakult. Volt, aki csak 1946-ban t�rt haza egy �zsiai brit fogolyt�borb�l, volt aki Amerik�ban telepedett le �s futott be komoly karriert, volt aki sz�llodatulajdonos lett, volt akit meghurcoltak idehaza, �s voltak, akik tapasztalataikkal, tuda�sukkal seg�tett�k �jj��p�teni a h�bor� ut�ni  �j magyar haj�z�st.

A n�metek sz�m�ra kis  haj�t�r �llt rendelkez�sre a keleti fronton, �gy a magyar haj�k igen �rt�kesek voltak. A rom�n flotta is seg�tette az ut�np�tl�sokat. Nem egyszer az els� vil�gh�bor� ut�ni b�k�k �ltal Rom�niak jutattott volt osztr�k-magyar hadihaj�k k�s�rtek DTRT haj�kat. Ezen haj�k mellett bolg�rok is seg�tettek a n�met h�bor�s ut�np�tl�sban. A haj�k legink�bb konvojokban haladtak, hiszen a szovjet flotta �s k�l�n�sen a szovjet rep�l�g�pek t�bbsz�r igyekeztek megt�madni a sz�ll�tm�nyokat. A magyar haj�kat l�gv�delemmel is ell�tt�k, amit haszn�lniuk is kellett. Szovjet rep�l�k, akn�k, tengeralattj�r�k t�bbsz�r is megsebes�tettek magyar haj�kat.

Magyar parancsnokok, tenger�szek a sz�vets�ges hatalmak oldal�n is harcoltak. Els�sorban a hadi sz�ll�t�sokban vettek r�szt angolsz�sz, francia ir�ny�t�s alatt. Potzner Frigyes, S�gi �d�n, Teleki parancsnok �tjai, sz�ll�t�si �gyletei m�g tov�bbi kutat�sra v�rnak.

Mi k�vetkezett a h�bor� ut�n?

A h�bor�ban r�szt vett magyar tenger�szek sorsa 1945 ut�n a legk�l�nb�z�bb m�don alakult. Volt aki csak 1946-ban t�rt haza egy �zsiai brit fogolyt�borb�l, volt aki Amerik�ban csin�lt karriert, volt aki sz�llodatulajdonos lett, volt akit idehaza meghurcoltak �s voltak akik tapasztalataikkal, tud�sukkal seg�tett�k az �jj��p�l� magyar haj�z�st.

A h�bor� ut�n megindult az �jj�p�t�s. Rekordgyorsas�ggal k�sz�ltek el a J�zsef Attila �s az Ady Endre nev� �szodaruk a Duna-hidak kiemel�s�re. Mindemellett a szovjet j�v�t�tel �ri�si terheket r�tt az orsz�gra, s ebb�l a Ganz haj�gy�r is k�ztudom�s�an kivette r�sz�t.

1947. j�lius 10: le�gett a Ganz haj�m�helye. Akkor szabot�zsr�l besz�ltek, �s egy h�napon bel�l itt kezdt�k meg a h�rom�ves tervet. A m�hely �r�lt temp�ban �p�lt fel. A Szovjet�ni�b�l b�ven �rkezett megrendel�s, igaz kezdetben m�g a j�v�t�telt kellett kiny�gnie ennek a v�llalatnak is.