A fiumei magyar tengerhaj�z�si v�llalatok, a korm�nyz�s�g, a Tenger�szeti Hat�s�g iratait, k�nyvt�rait vonatra rakt�k, �s a magyar hivatalnokok, gazdas�gi szakemberek, tenger�szek rendre megindultak Budapest fel�. A kereskedelmi t�rsas�gok m�g egy ideig pr�b�lkoztak vagyonuk visszaszerz�s�vel, de mindhi�ba.

A r�gi fiumei k�r�kb�l Polnay Jen�, az egykori Atlantica vez�rigazgat�ja �jra megalak�totta hasonl�nev� c�g�t, �s h�t haj�j�val megjelent a nemzetk�zi kereskedelemben. A haj�k megfordultak a Fekete-tenger szovjet, rom�n �s bolg�r kik�t�iben, de megjelentek Amerik�ban is.

A t�rsas�g 1927-ben t�nkrement, de a magyar lobog� ekkor sem t�nt el a tengerekr�l. 1928-ban hitelbenki t�mogat�ssal j�tt l�tre a Keleti Rt., mely egyetlen haj�val, a Honv�ddel haj�zott, 1929-ig, mikor a gazdas�gi v�ls�g els�p�rte a kis v�llalkoz�st. A Honv�det egy olasz c�g v�s�rolta meg. A Velenc�ben �l� Burger Bern�t, �s az egyiptomi P�thy testv�rek, R�kos Lajos �s K�d�r Ferenc sorsford�t�i tettei sokat lend�tettek a helyzeten. R�kos h�zta fel az els� magyar lobog�t a vilg�h�bor� ut�n, K�d�r Budapestre hozta az Appolinarist. Ez is mutatja, hogy Magyarorsz�g a h�bor� ut�n k�t �ton is t�rekedett a tengerhaj�z�sban �jra teret nyerni.

A sz�mos pr�b�lkoz�s mellett a legismertebb Dar�nyi K. Istv�n v�llalkoz�sa lett. A N�metorsz�gban �l� �zletember 1929-ben v�s�rolta meg els� haj�j�t, �s a magyar lajstromba vetette fel. A harmincas �vek elej�n, amerikai mint�ra a skandin�v orsz�gok is szesztilalmat rendeltek el. Dar�nyi j� �zletet l�tva, r�szt vett a szeszcsemp�szetben. Akci�it addig folytatta, m�gnem a sv�d korm�ny hivatalosan is tiltakozott Magyarorszg�n�l. Ekkor a csemp�sz�st abbahagyta.

E r�vid �let� t�rsas�gok mellett a harmincas �vekben j�tt l�tre az Angol-Magyar Haj�z�si Rt, a Neptun Rt. �s ezekkel p�rhuzamosan a Duna-tengerhaj�z�si Rt. is. K�s�rletek teh�t j�csk�n voltak. A magyar szakemberek k�t vonalon pr�b�ltak eljutni a tengerhez. Egyik a fiumei kik�t� felhaszn�l�s�val a "hagyom�nyos" tengerhaj�z�sba t�rt�n� �jb�li bekapcsol�d�s lett volna. A m�sik az �j �n. Duna-tengerhaj�z�s. El�bbi �gy�ben t�bb olasz-magyar t�rgyal�sra is sor ker�lt, melyekr�l m�g fogunk sz�t ejteni. Ut�bbi �gy�ben a csepeli kik�t� moderniz�l�s�val tett�k le az alapokat.

K�d�r Ferenc m�r eml�tett �s ismert �tja ut�n a korm�nyzat t�mogat�st ny�jtott a Duna-tengerhaj�z�snak. 1934-ben az els� Duna-tengerj�r�, a Budapest megkezdte �tjait Isztambul fel�.

Itt az els� Duna-tengerj�r� rajza l�that�:

A 470 tonna hordk�pess�g� haj� tervez�ja Scharbert Gyula volt, a valaha �p�lt legnagyobb magyar haj�nak a t�bb mint 20.000 tonn�s Szent Istv�nnak (l�sd a hadihaj�k k�z�tt) a tervez�s�ben is r�szt vett. Scharbert e k�t haj�val k�ts�gtelen�l be�rta nev�t a magyar t�rt�nelembe.

Az �jpesti haj�gy�rban egy sikersorozat indult meg. A k�vetkez� Duna-tengerj�r�, az itt l�that� Szeged lett.

A haj�t 1936-ban �p�tett�k, hordk�pess�ge 308 tonna volt.

A harmincas �vek m�sodik fel�ben teh�t l�tezett a Duna-tengerhaj�z�s, �s emelett Magyarorsz�gon bejegyzett t�rsas�gok a hagyom�nyos tengerhaj�z�sban is r�szt vettek. Ehhez a fiumei kik�t�ben kapott engedm�nyek is hozz�j�rultak, de jelent�s szerepet nem j�tszottak, hiszen Fium�t e t�rsas�gok m�r nem igaz�n vett�k ig�nybe.

A v�llalatok mellett felt�tlen�l meg kell eml�tn�nk Rott�r Iv�n nev�t is, aki megalak�totta a Magyar Tenger�sztisztek Egyes�let�t. A magyar tengerhaj�z�s �jj�alakul�sa, a Hivatal �jj�teremt�se mellett ez az egyes�let igen fontos szerepet j�tszott a haj�z�s szellemi hagyat�k�nak �pol�s�ban.

A magyar tengerhaj�z�st a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�sekor az �n. Duna-tegnerhaj�z�si Rt. (DTRT)�s a k�lf�ldi t�k�vel megalakult, k�l�nb�z� engedm�nyekkel idecsalogatott t�rsas�gok k�pviselt�k. 1939. szeptember elsej�n, mikor a n�met haj�k megkezdt�k a h�bor� Lengyelorsz�g ellen, a magyar haj�k java-r�sze �ton volt, valahol a vil�g tengerein.