A megalakul� Osztr�k-Magyar Monarchia tengerpartj�n �l�knek m�r �vsz�zados tapasztalata volt a haj�z�sban, a tengeri hal�szatban. A horv�t, olasz, szlov�n, szerb, montenegr�i �s egy�b nemzetis�g� haj�scsal�dok- �s dinaszti�k nem csak a part menti, de hossz�j�rat� vitorl�shaj�z�sban is megjelentek, s r�szt vettek a kereskedelem �l�nk�t�s�ben.

A nemzetk�zi v�ltoz�sok ebben a t�rs�gben is az eur�pai h�tt�r men�ben v�zoltakhoz hasonl�an hatottak, a sz�zad elej�n m�g vir�gz� vitorl�s v�llalkoz�sok a sz�zad v�g�re tulajdonk�ppen csaknem marad�k n�lk�l elt�ntek.

M�r 1836-ban megjelentek az Adria vizein az Osztr�k Lloyd g�zhaj�i is, b�r ekkor m�g a vitorl�sokat �zemeltet� v�llalatok f�nykorukat �lt�k, s�t ezek java r�sze m�g a Monarchia l�trej�ttekor is gazdas�gosan m�k�d�tt.

A trieszti kik�t� (itt m�g sz�mos vitorl�s haj�val)

Az �lesebb v�ltoz�sok ebben a t�rs�gben csak a nyolcvanas, kilencvenes �vekben zajlottak le, mikor az �llami t�mogat�sok (az OMM l�trej�tte ut�ni �vtizedekben)  r�v�n megalakultak a nagyobb g�zhaj�z�si t�rsas�gok. Az ezir�ny� v�ltoz�sok teh�t hasonl�ak voltak az eur�paihoz, �m l�nyeges k�l�nbs�gek is tapasztalhat�ak.

A v�ltoz�s ir�nya term�szetesen azonos volt, de temp�ja, intenzit�sa kev�ss�. R�gt�n a legl�nyegesebb, amit le kell sz�gezni, hogy a t�rs�g nem fek�dt az eur�pai gazdas�gi csom�pontok sz�m�ra jelent�s haj�z�si vonalak �tj�ban. Tov�bb� a tengerparti ter�leteknek, �s mag�nak a tengerhaj�z�snak a politikai, jogi rendez�se, az �llami t�mogat�si rendszer ki�p�l�se csup�n 1867 ut�n, az osztr�k-magyar kiegyez�st k�vet�en kezdett kiform�l�dni.

Ekkor vett�k kezdet�t a kik�t�fejleszt�sek, az �llami t�mogat�sok, a tudatos korm�nyzati h�tt�rrel ir�ny�tott fejleszt�sek.  Majd mindezek mellett nem lehet megfeledkezni azokr�l az eur�pai v�ltoz�sokr�l sem, melyek tov�bb seg�tett�k el� a t�rs�gnek a nemzetk�zi g�zhaj�z�sba val� bekapcsol�d�s�t. Els�dleges t�nyez� itt a hetvenes �vekben megkezdett bismarcki n�met v�mpolitika, s csak ezt k�vet�en l�nyegesek a technikai �s gazdas�gelm�leti �j�t�sok.