Tenger�szeti fogalmak, t�rk�pek, kik�t�k, haj�gy�rak

V�zlat

Haj�raklevelek:

melyeket a berakod�s ut�n az �ru felad�inak k�ld�tt ki a haj�sv�llalkoz�, vagy a haj�z�si v�llalat. Ez az �ru pontos adatait, a felad�, a c�mzett, a kapit�ny �s a haj� adatait, a sz�ll�t�si d�jat tartalmazta.

Haj�nyilatkozat:

minden kereskedelmi haj� k�teles volt a haj� parancsnok�nak k�zjegy�vel ell�tott nyilatkozatot mag�val vinni, ami tulajdonk�ppen a haj�lev�l egyfajta kivonatak�nt is foghat� fel. Szerepe abban volt, hogy a kik�t�be val� befut�skor a v�melj�r�s sor�n okm�nyul szolg�lt.

k�b�z�si bizony�tv�ny:

 mely alapj�n az ebben bejegyzett tiszta tonnatartalom ut�n a r�villet�ket kiszabt�k a haj�kra.

Magyar Kir�lyi Tenger�szeti Hat�s�g: Fiume 1870-t�l, (Triesztben k�l�n volt 1850-t�l)1934-t�l Hivatal (Budapest=tengeri kik�t�)

Tengerhaj�z�si t�rk�pek: » kereskedelmi �tvonalak, kik�t�k fontoss�ga

-Periplusz:

„partmenti kalauz”, le�r� jelleg�, a partok, kik�t�k, kik�t�k k�z�tti utak le�r�sa. T�rk�pet nem tartalmazott. Legkor�bbi periplusz: Kr.e. 450-Hannot�l. 

-Portol�n:

„portolano”, it�liai haj�sok �tikalauza. �tvonalakat �r le. N�ha m�r partvonalrajzokat, kik�t�i v�zlatokat is tartalmazott. K�t f� t�pus:

• it�liai (Genova, Velence): els�sorban a F�ldk�zi-tenger medenc�j�r�l. Az it�liai portol�nok csak ritk�n �rtak a tengerpart m�g�tti sz�razf�ldi ter�letekr�l.

• katal�n (Barceolona): Nyugat-Eur�p�r�l, Skandin�vi�r�l is. Az it�liai portol�nokkal szemben k�l�nb�z� adatokkal szolg�lt(!) a tenger�szek, keresked�k sz�m�ra.

Kev�s portug�l portol�n is fennmaradt. Hasonl� volt a n�met Seebucht, de minden tenger�sznemzetn�l megvolt a portol�nhoz hasonl� le�r�s a kereskedelem mek�nny�t�s�re.

-Isolario:

szigeteket is ismertet. Legkor�bbi 1420-b�l a g�r�g szigetvil�gr�l. Nyomtat�sban az els� isolario 1480 k. jelent meg, ugyancsak a g�r�g sziegtvil�gr�l.

T�rk�pek: A 13. sz�zad v�g�r�l, Genov�b�l sz�rmazik a legr�gebbinek tartott t�rk�p, mely a F�ldk�zi-tengert �br�zolja. A f�ldrajzi felfedez�sek, a tengerent�li kereskedelem fellend�l�se �jabb, pontos t�rk�peket k�vetelt meg. Mercator vil�gt�rk�pe 1569-ben jelent meg. 1584-ben jelent meg a holland Waghenaer t�rk�pgy�jtem�nye, az els� nyomtatott tengeri atlasz.