A h�szas �vek hosszabb-r�videbb �let� pr�b�lkoz�sait k�vet�en a harmincas �vekben j�tt l�tre az Angol-Magyar Haj�z�si Rt, a Neptun Tengerhaj�z�si Rt. �s ezekkel p�rhuzamosan a Duna-tengerhaj�z�si Rt., a DTRT is.

K�s�rletek teh�t j�csk�n voltak. K�t "vonalon" pr�b�ltak eljutni a tengerhez. Egyik a fiumei kik�t� felhaszn�l�s�val a "hagyom�nyos" tengerhaj�z�sba t�rt�n� �jb�li bekapcsol�d�s lett volna. A m�sik az �j �n. Duna-tengerhaj�z�s. El�bbi �gy�ben t�bb olasz-magyar t�rgyal�sra is sor ker�lt, melyekr�l m�g fogunk sz�t ejteni. Ut�bbi �gy�ben a csepeli kik�t� moderniz�l�s�val tett�k le az alapokat.

K�d�r Ferenc az el�z�ekben m�r eml�tett �tja ut�n a korm�nyzat t�mogat�st ny�jtott a Duna-tengerhaj�z�snak. 1934-ben az els� Duna-tengerj�r�, a Budapest megkezdte �tjait Isztambul fel�.

az els� Duna-tengerj�r�, a Budapest rajza

A haj� terveze�je: Scharbert Gyula volt.

Nett� tonnatartalom: 470

Legnagyobb hossz: 56,5 m

Legnagyobb mer�l�s: 2,3 m

A haj�t 1988-ban bontott�k sz�t.

A harmincas �vekben az �jpesti haj�gy�rban egy sikersorozat indult meg. 1936-ban k�sz�lt el a m�sodik Duna-tengerj�r� haj�, a Szeged. M�r valamivel nagyobb, 600 DWT-s haj� volt.

A Szeged volt az egyetlen, amelyik a DETERT haj�k k�z�l nem vett r�szt a m�sodik vil�gh�bor�ban, hanem a Levant�re kij�rva a magyar gazdas�g �rdekeit szolg�lta.

A harmincas �vek m�sodik fel�ben teh�t l�tezett a Duna-tengerhaj�z�s, �s melette Magyarorsz�gon bejegyzett t�rsas�gok a hagyom�nyos tengerhaj�z�sban is r�szt vettek. Ehhez a fiumei kik�t�ben kapott engedm�nyek is hozz�j�rultak, de jelent�s szerepet nem j�tszottak, hiszen Fium�t e t�rsas�gok m�r nem igaz�n vett�k ig�nybe.

---

 

A v�llalatok mellett felt�tlen�l meg kell eml�tn�nk a harmincas �vek tenger�sz egyes�leteit is.

1934-ben Rott�r Iv�n alap�totta meg a Magyar Tenger�sztisztek Egyes�let�t. A magyar tengerhaj�z�s �jj�alakul�sa, a Hivatal �jj�teremt�se mellett ez az egyes�let igen fontos szerepet j�tszott a haj�z�s szellemi hagyat�k�nak �pol�s�ban.

Emellett m�k�d�tt az 1909-ben Gonda B�la �ltalt alap�tott Magyar Adria Egyes�let is. Ez m�r r�szben bekapcsol�dott a k�t vil�gh�bor� k�z�tti politikai propagand�ba is, de a tenger�szeti hagyom�nyok �pol�sa, a tudom�nyos kutat�sok �s gy�jt�sek tov�bbra is folytak a t�rsas�gon bel�l. �ri�si felismer�s volt a tenger�szeti szakk�nyvt�r l�trehoz�s�nak fontoss�ga, azonban ez sajnos m�r nincs meg. Az egyes�let valamikor a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n v�gleg megsz�nt (ezt m�r nem tudta �tv�szelni �gy, mint az els� vil�g�g�st). Elk�pzelhet�, hogy a k�nyvt�s is valamikor ekkor t�nt el, vagy �gett porig.