A hszas vek
2006.02.09. 11:23
1920 utn a magyar tengerszet rendkvl nehz helyzetbe jutott. A meglv, s hossz id alatt ltrehozott tengerszeti kzigazgats, hajpark, intzmnyi httr mind elveszett
A vilghbort lezr bkk megfosztottk Ausztrit s Magyarorszgot a tengerhajzstl. A rgi tengerszkrk azonban nem adtk fel korbbi elkpzelseiket, s mindent megtettek azrt, hogy megrizzenek s tmentsenek valamit a felhalmozott szellemi s anyagi tkbl.
A fiumei magyar tengerhajzsi vllalatok, a kormnyzsg, a Tengerszeti Hatsg iratait, knyvtrait vonatra raktk, s a magyar hivatalnokok, gazdasgi szakemberek, tengerszek java-rsze Budapestre utazott. A kereskedelmi trsasgok mg egy ideig prblkoztak vagyonuk visszaszerzsvel, de mindhiba.
A rgi fiumei krkbl Polnay Jen, az egykori Atlantica vezrigazgatja jra megalaktotta hasonlnev cgt, s ht hajjval megjelent a nemzetkzi kereskedelemben. A hajk megfordultak a Fekete-tenger szovjet, romn s bolgr kiktiben, de megjelentek Amerikban is.
A trsasg 1927-ben tnkrement, de a magyar lobog ekkor sem tnt el a tengerekrl.
1928-ban hitelbenki tmogatssal jtt ltre a Keleti Rt., mely egyetlen hajval, a Honvddel hajzott, 1929-ig, mikor a gazdasgi vlsg elsprte a kis vllalkozst. A Honvdet egy olasz cg vsrolta meg.
A Velencben l Burger Bernt, s az egyiptomban tartzkod Pthy testvrek, valamint Rkos Lajos s Kdr Ferenc nhny nv azok kzl, akik sokat tettek a nehz helyzetben a magyar tengerhajzs megmentsrt, jjszervezsrt. Rkos hzta fel az els magyar lobogt a vilghbor utn, Kdr Budapestre hozta az Appolinarist.
Rendhagy prblkozs volt Darnyi K. Istvn vllalkozsa. A Nmetorszgban l zletember 1929-ben vsrolta meg els hajjt, s a magyar lajstromba vetette fel. A harmincas vek elejn, amerikai mintra a skandinv orszgok is szesztilalmat rendeltek el. Darnyi j zletet ltva, rszt vett a szeszcsempszetben. Akciit addig folytatta, mgnem a svd kormny hivatalosan is tiltakozott Magyarorszgnl. Ekkor a csempszst abbahagyta.
|