A k�pen a fiumei gy�rt�s� U 5

A Monarchia hadvezet�se csak k�s�n enged�lyzte, hogy a tegeralattj�r�k a d�li, cattaro-i t�maszpontra menjenek. Az U 5 az els�k k�z�tt jelent meg a d�li vizeken. A h�bor� elej�n ez ment ki legt�bbsz�r a ny�lt v�zre. Mellette az U 3, U4 �s az U 12 is m�g ugyancsak 1914 v�g�n �rkezett Cattar�ba.

V�laszul a franci�k is t�bb tengeralattj�r�t hoztak az Adri�ra, hogy azok behatoljanak a cattaro-i �s p�lai t�mszpontokra. December v�g�n a francia flotta egyik b�szkes�ge, a Curie sikeresen nyomult be Pol�ba, de fennakadt a v�delmi berendez�seken. M�snap az U 12 a Jean Bart z�szl�shaj�t sikerrel megtorped�zta. A haj� nem s�llyedt el, de az akci� �ri�si b�szkes�ggel t�lt�tte el a Monarchia tenger�szeit. (Id�k�zben m�g az �sszel siker�lt a montengr�i Lovcen hegys�gre telep�tett �tegeket is megsemmis�teni.) A franci�k a f�l�sleges akci�kat megsz�ntett�k, de a t�mogat�sokat tov�bbra is eljutatt�k Antivari kik�t�j�n �t a szerb �s montenegr�i hadsereghez.

Az 1915. �v elej�n az U 5 eg�szen Korfuig mer�szkedett. A tengeralattj�r� �gyesen man�verezett, hossz� ideig tart�zkodott a ny�lt vizen, de katonai sikert nem tudott el�rni. A tengeralattj�r� parancsnoka Friedrich Schlosser volt.

A Monarchia haditenger�szete 1915 tavasz�n a legt�bb tengeralattj�r�j�ra 3,7 cm-es gyorst�zel�t szereltek fel. A Monarchia az�rt sz�nta r� mag�t a cser�re, mert tengeralattj�r�it m�r a felsz�nen is alkalmazni akarta, k�l�n�sen kereskedelmi haj�k ellen. Ezeket a felsz�ni fegyvereket a p�lai Arzen�lban szerelt�k fel.

A Monarchi�nak 1914-ben 7 tengeralattj�r�ja volt, s a h�bor� �veiben tov�bbi 20 beszerz�s�re, meg�p�t�s�re ker�lt sor. Ezek k�z�tt volt a Pol�ban fennakadt francia Curie is, ugyanis azt kiemelve a Monarchia haditenger�szet�be integr�lt�k. A tengeralattj�r�k bev�ltott�k a hozz� f�z�tt rem�nyeket, hiszen �gy nem volt sz�ks�g a dr�ga nagy csatahaj�kat az esetleges pusztul�sba vinni.

A tengeralattj�r�k hazai tervez�s�hez 

Fium�ben a Whitehead �zemben kor�n, m�g a h�bor� el�tt is �p�ltek tengeralattj�r�k. 1915 febru�rj�ban Robert Whitehead megalak�totta a Magyar Tengeralattj�r��p�t� Rt.-ot. R�vid id�n bel�l az osztr�k f�l �s a magyar Danubius is �rdekeltt� v�lt az �zletben.

M�g 1915 �sz�n megindult a gy�rt�s, �s az els�, U 20 n�ven szolg�latba �ll�tott haj� egy �vvel k�s�bb megkezdhette pr�baj�ratait.  A tengeralattj�r� a h�bor� utols� �v�ben els�llyedt, tornya �s n�h�ny eml�ke a b�csi Hadt�rt�neti M�zeumban l�that�. Az elk�sz�lt n�gy darab Havmanden-t�pus� nasz�d U 20-21-22-23 jelz�sekkel indult cirk�l��tjaira. Sajnos viszonylag sok gond volt vel�k, �s a h�bor� menet�be nem tudtak belesz�lni.

Anton Haus ek�zben a n�metekn�l is pr�b�lkozott m�r bev�lt �p�t�si tervek megszerz�s�vel, kezdetben nem sok sikerrel.  V�g�l m�g 1915 k�zep�n siker�lt n�h�ny n�met tervrajzhoz hozz�jutni. A tervezett hat haj�b�l n�gy �p�t�si jog�t a magyar Danubius, kett��t a trieszti Cantiere Navale kapott, de azok r�szei az �budai haj�gy�rban k�sz�ltek el. A DGT-n�l tov�bbi kett� tengeralattj�r� is meg�p�lt.

A h�bor� ideje alatt a haditenger�szet 27 tengeralttj�r�j�b�l 13 �p�lt Magyarorsz�gon. A 27 egys�gb�l egyes adatok szerint 9 s�llyedt el harc k�zben, m�sok szerint az �sszes vesztes�g 7 egys�g volt.