A nagy, modern tengerhaj�z�si v�llalatok a 19. sz�zad k�zep�n kezdt�k meg �zleti tev�kenys�g�ket. �gy a k�s�bb igen nagynev�v� v�l� Peninsular and Oriental Steam Navigation Company, a Cunard Steamship Company (alap�t�sakor British and North Atlantic Steam Packet Company), majd ez ut�bbi komoly �szak-atlanti vet�lyt�rsa, a Great Western Steamship Company.

 Hamarosan, 1856-ban a Hamburg-amerikai vonal els� g�zhaj�ja, a Borussia is elhagyta a n�met partokat. Ez �s testv�rhaj�ja a Hammonia 2026 tonn�s g�z�s�k voltak, 190 oszt�lyutas �s 310 kiv�ndorl� sz�ll�t�s�ra voltak berendezve. A k�s�bbi nagynev� br�mai Norddeutscher Lloyd 1857-ben ind�totta meg g�zhaj�j�ratait az �szak-atlanti vizeken. A francia korm�ny jelent�s �sszegeket �ldozott g�zhaj�parkj�nak n�vel�s�re. A F�ldk�zi-tenger medenc�j�ben a Messageries Imperiale t�rsas�g er�s�d�tt meg a sz�zad k�zep�re, majd 1861-ben megkezdte �zleti tev�kenys�g�t a k�s�bb igen jelent�s francia v�llalatt� fejl�d� Compagnie G�nerale Transatlatique.

Az �j c�gek g�zhaj�ikkal folyamatosan h�tt�rbe szor�tott�k a hagyom�nyos vitorl�sokkal haj�z� v�llalkoz�sokat. A harmincas �vekben −alig t�bb mint t�z �vvel a Savannah �tja ut�n − a g�zhaj�k tonnatartalma a vil�gtengereken m�r meghaladta a 30.000 tonn�t, 1840-ben pedig megk�zel�tette a 100.000 tonn�t.

A vitorl�sok a harmincas �vekben valamivel t�bb, mint 4 milli� tonnatartalmat k�pviseltek, s ez a sz�m a negyvenes �vekben kezdte t�ll�pni az 5 milli�t. Alig h�sz �v leforg�sa ut�n a vil�gtengereken a g�z�s�k tonnatartalma 760.000 f�l�, a vitorl�sok� 10,7 milli� tonna f�l� emelkedett. A g�zhaj�z�s t�rh�d�t�sa jelent�s volt: a vitorl�sok ugyan m�g uralt�k a vizeket, a g�zhaj�k n�veked�se azonban m�r ekkor intenz�vebb volt.

1869-ben befejez�d�tt a Ferdninand Lesseps tervei alapj�n m�g 1857-ben megkezdett Szuez-csatorna �p�t�se. A tehersz�ll�t� haj�k kelet-�zsiai �s ausztr�liai �tjai ezzel 30-40 napot r�vid�ltek. Ez �jabb �ri�si l�k�st adott a g�zhaj�z�snak.

M�g az 1860-as �vekben a vil�g tengerein a g�z�s�k tonnatartalma 760.000 f�l�tti �rt�ket mutatott, 1870-re ez az �rt�k m�r valamivel t�ll�pte az 1,7 milli� tonnatartalmat. A hetvenes �vek m�sodik fel�ben pedig m�r Nagy-Britannia egyed�l t�bb mint 2 milli� tonnatartalommal rendelkezett, mely adat teh�t csak a g�zhaj�kra vonatkozik. A Szuez-csatorna megnyit�sa mellett a nemzetk�zi g�zhaj�z�s fejl�d�st legnagyobb m�rt�kben az amerikai kiv�ndorl�s hajtotta el�re.