A kiegyez�s l�trej�tte �s az azt k�vet� jogi, politikai vit�k ut�n a sz�ks�ges rendez�sek ut�n a Monarchia tengerpartj�n n�gy tartom�ny alakult ki, m�gpedig a K�stenland (Partvid�k), Fiume, Horv�t-szlavonorsz�gok �s Dalm�cia.

           K�ts�gtelen�l a legnagyobb forgalmat a k�stenlandi Trieszt, valamint Fiume bonyol�totta le, b�r a Monarchia e k�t nagy kereskedelmi kik�t�j�nek forgalma k�z�tt is jelent�s k�l�nbs�gek voltak. Az osztr�k kik�t� forgalma, mint arra m�r t�bbsz�r is utaltunk, l�nyegesen nagyobb volt Fiume tengeri �ruforgalm�n�l. Ugyanakkor nem elhanyagolhat� az a t�ny sem, hogy ut�bbinak a fejl�d�se a kiegyez�st k�vet�en l�tv�nyos, �s a statisztikai adatok t�kr�ben gyorsabb �tem� is volt, mint Trieszt forgalm�nak emelked�se.

           A Monarchia korm�nyai �ltal t�mogatott legnagyobb v�llalatok ebben a k�t kik�t�ben m�k�dtek, �gy vil�gos, hogy a k�t kik�t�v�ros forgalma sz�munkra a legl�nyegesebb. A k�rny�k�k�n elter�l� kisebb kik�t�k, mint Capoidistra, Volosca, Cirkvenica a kisparti haj�z�sban t�ntek fel.

           Azonban nagy m�lt� haj�z�ssal nem csak a K�stenland tartom�ny �s Fiume rendelkezett, hanem a horv�t-szlav�n tartom�ny �s Dalm�cia is. El�bbi k�l�n�sen a hal�szatban t�nt ki, ut�bbi ter�let�n pedig sz�mos ismert, r�gi kik�t� fek�dt. �gy p�ld�ul a jelent�s olasz hat�st magukban hordoz� Spalato, Raguza, Z�ra �s Sebenico v�rosok, melyekben fontos vitorl�sflott�k �llom�soztak. Z�ra volt Dalm�cia legfontosabb v�rosa, ahol a tartom�ny igazgat�si hivatalai is m�k�dtek. A legd�lebbi Cattaro nev� kicsiny v�roska Pola mellett a Monarchia m�sik fontos haditenger�szeti k�zpontj�v� n�tte ki mag�t.